Ahány darab gomba, annyi kés- és kézmozdulat, egy terméshullám leszedése alatt akár nyolcvan-százezer. Ez kilónként 40–50 darab gomba, mert az idén jó termés volt, a leszüretelt kétezer kilóval Kovácsék elégedettek.
Gombaszüret idején Kovács Árpád szabadságot vesz ki munkaadójától, és egész családjával leköltözik a pincébe, ahol négy ember – napi alig négy-öt órás pihenővel – szinte megállás nélkül szedi a gombát. A négynapos megterhelő fizikai munka a pincés gombatermesztés velejárója. Ha úgy tetszik, magyar technológiai sajátosság, ugyanis nem lehet kiváltani gépekkel: nincs az a gombavágó gép, amelyik az alig 200 négyzetméteres pincében elvégezhetné a munkát helyettük.
Kovács Árpád kistermelő másodállásban termeszt gombát Bicskén, családi házuk pincéjében. Szerencsés helyzetben van, mert főállása is a gombához köti. Elismeri: az, hogy ő éppen gombával foglalkozik, összefügg munkahelyével, hiszen a gombatermesztéssel kapcsolatos ismereteket és a szükséges alapanyagokat is a munkaadójától szerzi be. Egyelőre megéri számára csiperkét termeszteni, mert az értékesítéssel nem neki kell foglalkoznia: megteszi azt helyette egy értékesítésre létrehozott szövetkezet. A szövetkezetnek különben Kovácson kívül 189 társult tagja van, segítségükkel napi 15 tonna gombát exportálnak Ausztriába.
Száva Géza, a szövetkezet gazdasági gombaszakértője, egyben a Magyar Gombatermesztők Szövetségének elnöke büszkén mutatja meg nagytétényi telephelyüket. Modern hűtőház, a friss gomba tárolásának elengedhetetlen tartozéka. És a csomagolás, amelybe sok családi vállalkozásnak beletörött a bicskája. Nem lehet az uniós előírásoknak és szabványoknak megfelelni műanyag szatyorral.
– Szakszerű hűtés-tárolás, csomagolás és értékesítés a mai gombatermesztői aranyszabályok hármasa – mondja Száva. – Vége azoknak az időknek, amikor úgy lehetett kiegészítő jövedelemre szert tenni, hogy az éppen leszedett friss gombával kiálltunk a zöldségpiacra. Vagy nagyban, vagy sehogy – illetve értékesítő szövetkezetbe tömörülve. Ez a magyar gombatermesztés útja és jövője, hiába a 2004-es uniós csatlakozás előtti remények, hogy a gombatermesztés lesz a magyar mezőgazdaság húzóágazata. Nem lett, sőt két-három esztendő alatt felére csökkent a megtermelt gombamennyiség: 44 millió kilogrammról alig 22 millióra.
A szakértők többsége, például Horváth Gábor egyetemi adjunktus 2000-ben még nagyon derűlátó volt. A gombatermesztés szerepe az átalakuló magyar mezőgazdaságban című tanulmányában a következő olvasható: „A gombatermesztés a magyar mezőgazdaság perspektivikus ágazata, amely – ha a szükséges fejlesztéseket végrehajtják – az EU-csatlakozást követően is jelentős bevételekhez juttathatja az országot és magas jövedelemhez a termelőket.”
A rendszerváltást követő évtizedben a gombatermesztés a legtöbb mezőgazdasági ágazattól eltérően nem járt termelés-visszaeséssel. Éppen ellenkezőleg: dinamikusan növekedett, a megtermelt gomba menynyisége 1990-hez képest a hétszeresére emelkedett. A termelés évi átlagos növekedési üteme 1990–2000 között 23 százalék volt, ez évenként 3300 tonnás termelésbővülésnek felelt meg.
Az ezredfordulón ugyan már tapasztalható némi visszaesés, de akkor még a szakember ezt annak tulajdonította, hogy feltehetően folyik az átállás az úgynevezett III. fázisú komposztra. A III. fázisú termőtalajban, eltérően a II. fázisútól, már kialakult a gombaszövedék (micélium), ami 20 nappal lerövidíti a termési időt. Mára viszont kiderült, hogy nem a tömeges termőtalajváltás okozta a visszaesést. Sokkal inkább a kedvezőtlenül alakuló alapanyagárak: míg a gomba értéke szinte alig változott, a kiegészítő költségek rohamosan növekedtek. A 2004-ben megnyílt uniós piac pedig, ha nem is mért halálos csapást a magyar gombatermesztésre, két év alatt megfelezte a hozamot. A kis családi vállalkozásoknak esélyük sincs a fennmaradásra egymagukban, csak ha az értékesítést vállaló szövetkezetekbe tömörülnek.
Horváth Gábor agrármérnök-közgazdász jelenleg az Egyesült Királyságban, Walesben él. Hogy miért nem vált be pozitív jóslata a magyar gombatermesztésről?
– A kilencvenes évek végén több más ágazathoz hasonlóan, például biogiliszta-, éticsiga-tenyésztés, mintegy „divatba jött” a gombatermesztés – összegzi Horváth az okokat. – Sokan kezdtek gombát termeszteni mindenféle szakmai ismeret és a szükséges technikai háttér nélkül. Ez a megtermelt gombamennyiség növekedéséhez vezetett. Az értékesítési háttér és még inkább a feldolgozóipar fejlesztése azonban jelentősen elmaradt a termeléstől, ezért egyre többen eladási nehézségekbe ütköztek, főleg a gyengébb minőségű gombát előállítók. Az értékesítés bizonytalanságai, a kiszolgáltatottság a felvásárlóknak és a csökkenő jövedelmezőség már a kilencvenes évek végén problémaként jelentkezett. Ennek következtében egyre többen hagytak fel a termesztéssel. Tovább súlyosbította a helyzetet az áfatörvény változása, valamint az alapanyag- és energiaárak növekedése, miközben a felvásárlási ár alig változott. Hogy már 2003-ban megbicsaklott a magyar mezőgazdaság sikerágazata, azt bizonyítja egy akkori KSH-jelentés is, amely szerint a gombatermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 2000–2003 között 382-ről 164-re csökkent.
Bonyhádi László saját kiskamionnal hoz nagyobb mennyiségű csiperkét az értékesítéssel foglakozó szövetkezet telephelyére. Az ő vállalkozása közepesnek számít, de hiába a több mint 150 milliós forgalom, mégis gond előteremteni 20 milliót további fejlesztésre, pedig most erre lenne szüksége – panaszolja. A kft.-je már kacérkodik a teljes függetlenedéssel, de egyelőre még előnyösebb a szövetkezeti értékesítés. Viszont Bonyhádit zavarja, hogy sokszor kerül kiszolgáltatott helyzetbe: előfordul, hogy hiába van jó minőségű gombatermése, a szövetkezethez beérkezett igénylések a meghatározók, azaz ha gyengébb kategóriájú gombát kérnek Ausztriában, akkor visszaminősítik az ő gombáját, így kevesebbet kap, hiába hozott jobb minőségűt.
A szövetkezet udvarára egyre-másra érkeznek a személyautók, a csomagtartóban, az utastérben gombaládák.
– Az autómárka a legszembeötlőbb jele annak, hogy a szövetkezet tagjai közül kinek hogyan jövedelmez a gombatermesztés – magyarázza Száva. – Érkezik ide gomba Trabanttal, de luxusterepjáróban is. A termelők egy kiló gombán 10–12 forintot keresnek, a szövetkezet szintén tízet. A gombatermesztés költségeiből a szállítás 20–25 százalékot, a munkabérek, járulékok 30–35, az alapanyag 30 százalékot, míg a kiegészítő kiadások 15 százalékot emésztenek föl. A kisebb családi vállalkozások esetében az alacsonyabb munkabér és szállítási költség növeli valamelyest az egy kilóra eső bevételt, de nem tudnak nagyobb mennyiséget termelni. A kicsik legnagyobb hátránya a kiszámíthatatlanság.
A Champignon Union nagytétényi gombahűtő és -csomagoló központja logisztikailag jó helyen fekszik. A magyar gomba ötven százalékát Budapesten és környékén, Pest megyében termesztik, nagy részét a nagytétényi sziklapincékben több tízezer négyzetméteren. Budapest felépítéséhez innen vitték az alapanyagot. A hátramaradt pincerendszer jelenti a magyar gombatermesztés bázisát. Míg ez az 1930-as években a világelsőséghez segítette hozzá az ágazatot, ma akadályozza: nem lehet a modern, elsősorban holland technológiát pincékbe telepíteni. És nélkülözhetetlen a megterhelő fizikai munka, amelyhez már alig találni magyarországi munkást. A gombatermesztés munkaerőigényét többségében külföldi, erdélyi magyar vendégmunkások szolgálják ki.
Tizenöt évvel ezelőtt egy kiló gombáért 90–120 forintot fizettek a termelőknek, ma 250 forintot. A dollár árfolyama ezzel szemben 70-ről 200-ra növekedett, és hasonlóképpen nőttek az energia- és költségárak is. Magyarország fekvése, illetve az, hogy a gombának frissnek kell lennie (24–48 órán belül el kell jutnia a fogyasztóhoz), akár kedvező is lehet a magyar csiperkeexportra. Különösen, hogy Oroszország szinte korlátlanul venne gombát, ha lenne kitől. Stratégiai hely lehet Erdély, Románia is, a szomszédos ország uniós csatlakozása könnyebbé teheti az ottani terjeszkedést.
A magyar gombatermesztés még biztosítani tudja a belföldi fogyasztást, de a távlatok nem túl biztatóak, ugyanis a hazai felvásárlási ár közelít az európai átlaghoz. A szupermarketek egyelőre magyar beszállítótól vásárolnak, de ez abban a pillanatban változhat, ha a lengyel gomba is megjelenik a magyar piacon. Lengyelország az egyetlen a gombatermesztésben és -forgalmazásban érdekelt európai országok közül, amely növelni tudta termelését 2005-ben százezer tonnára. Száva Géza szerint az infrastruktúra hiánya kifejezetten biztonságot jelent a magyar gombának. Ha Lengyelországból autópályán megközelíthető lenne Magyarország, akkor sokkal nagyobb lenne annak kockázata, hogy a lengyel gomba kiszorítja a hazai termést a polcokról.
Nem tesznek jót a magyar gombatermesztésnek a különböző szakmai szervezetek villongásai sem, országos gombaszervezetből is több van. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legutóbbi ágazati vizsgálatából kiderül, hogy a magyar gombatermelést nem megvédeni kell, hanem megmenteni. Nem lehet ugyanis már behozni azt a hátrányt, amelyet az egykor világelső magyar gombatermesztés elszenvedett, mert az uniós csatlakozás nem társult olyan önvédelmi mechanizmussal, amely segíthette volna a biztonságos alkalmazkodást a megváltozott versenyhelyzethez és az új minőségi követelményrendszerhez.
origo.hu
Egyre gyanúsabbak a körülmények az óvodából eltűnt gyermek ügyében – vajon ki lehet a felelős?
