A jelentés készítői szintén azt állapították meg, hogy sem az 1997-ben született vatikáni megállapodást, sem a többi egyházzal ennek mintájára megkötött szerződéseket „politikai okból nem volna bölcs döntés akár felmondani, akár megszüntetni”. A Tamás Pál szociológus vezette szakértői csapat ugyanakkor technikai tárgyalásokat ajánl állam és egyház között olyan finomítások céljából, amelyeket a törvényi környezet változásai indokolnak. Tegnap Hiller kultuszminiszter – négy és fél hónapos késéssel – megnevezte a vegyes bizottság kormányzati delegáltjait.
A kormány által felkért szakértői csoport jelentése tartalmaz egy reprezentatív közvélemény-kutatást is. A megkérdezettek 55-60 százaléka szerint az egyházaknak visszajuttatott intézményekben a munka minősége a korábbiakhoz képest nem változott. Csak 8-10 százalékos hányad szerint romlott a munka minősége, 25-39 százalék szerint javult. Az egyházak oktatási és szociális intézményének működési költségét a megkérdezettek 55 százaléka az állam és a hívők közös forrásaira építve gondolja működtetni. – A jelentést színvonalasnak, kiegyensúlyozottságra törekvőnek tartom, ugyanakkor tetten érhetők benne nem egyházbarát mozzanatok is – foglalt állást az anyagról Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szociológiai Intézetének igazgatója. Rámutatott, az elemzők az egyház-finanszírozás olyan kérdéseit – hitoktatás, a kistelepüléseken élő lelkipásztorok fizetéskiegészítése stb. – is előveszik, amelyek nincsenek a vatikáni megállapodásban kikötve; de csak azért szólnak erről, hogy aztán azok megszüntetését javasolják – a társadalmi hasznosság mérlegelése nélkül.

Orbán Viktor: Határ a csillagos ég – hajrá, Kapu Tibor!