Versenykorlátozó megállapodás gyanújával vizsgálta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Tojás Tojásértékesítő Kft.-t és más tojástermelőket. Az említett céget a termelők kifejezetten annak érdekében hozták létre, hogy egységesen léphessenek fel az áruházláncok árdiktáló magatartásával szemben. A GVH 2005. december 12-én bejelentés nélkül tartott helyszíni szemlét az említett kft.-n kívül több más tojástermelésben érintett vállalkozásnál, valamint a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségénél. A GVH azért vizsgálta az érintett vállalkozásokat, mert azt valószínűsítette, hogy szándékosan összehangolták a tojás árát. A versenytanács tegnap ült össze, hogy az egy év alatt feltárt adatok alapján meghozza ítéletét.
A gazdálkodók tagadják a vádakat, és inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy az illetékesek nem fordítanak kellő figyelmet a külföldről behozott, bizonytalan eredetű és minőségű termékekre, amiből egyébként már komoly problémák is voltak. A lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakértő szerint a GVH eljárásának lehet alapja, ugyanakkor a legfőbb gond az, hogy hazánkban nem megfelelő az agrárrendtartási törvény, hiszen a termelőknek mindenképpen mentesülniük kellene az ilyen jellegű eljárások alól. A termelők ugyanis csak összehangoltan tudnak fellépni az árakat diktáló áruházláncokkal szemben. A gazdálkodók érdekérvényesítő képességére egyébként jellemző – mondta informátorunk –, hogy van olyan hazai áruházlánc, amelyik nem hajlandó, csak német vagy osztrák tojást értékesíteni. A hazai piacon évente mintegy hárommilliárd tojást lehet eladni. A GVH által vizsgálat alá vont cégek ebből mintegy hatszázmillióval veszik ki részüket. Az elfogyasztott tojás ötven százaléka a kereskedelmi forgalomból származik, a nagy bolthálózatokban évente mintegy 1,2 milliárd darab tojást adnak el. E mennyiség húsz százalékát adja az import, amely az ország uniós csatlakozása óta folyamatosan emelkedik.
origo.hu
Hogy nem szakadt rá a plafon! – Kulja András legnagyobb hazugságai a tévévitából
