Késik a kórházdöntés

Mégsem döntött tegnap a kormány a kórházi ellátórendszer karcsúsításáról, illetve a struktúra átalakításáról. A döntést pedig szinte mindenki biztosra vette, a Kormányszóvivői Iroda még az erről szóló sajtótájékoztatót is meghirdette.

Danks Emese kormányszóvivő tegnap kijelentette: a kormányülésen szó volt ugyan a kórházfejlesztési törvényről, de végső döntés nem született. Úgy fogalmazott: a kabinet az alapdöntéseket meghozta, de maradtak vitás részletkérdések. Ma a román– magyar közös kormányülés után ismét összeül a magyar kabinet, s folytatják a tárgyalást a témáról.
Molnár Lajos egészségügyi minisztert egy konferencián értük utol délután. A tárcavezető azt mondta, semmi különös nem történt, a halasztás oka az volt, hogy nagyon sok napirendi pont szerepelt a kormányülésen, és idő hiányában ebben a kérdésben nem értek a vita végére.
Arra a kérdésre, a döntés elhalasztása összefüggésben van-e azzal, hogy óriási lobbi indult a különböző intézmények jobb pozíciójának kiharcolásáért, Molnár Lajos nemmel felelt. – Lobbiérdekek nem befolyásolhatják a döntést, erre a kormány autonómiája a garancia – szögezte le. Állítása szerint a szocialista frakció egyes tagjainak tiltakozása sem befolyásolta a tegnap történteket. Elmondta, nem változott az a lista, amelyen az úgynevezett súlyponti, tehát kiemelt kórházak neve szerepelt. A miniszter nem emlékezett arra, hogy szám szerint ebből mennyit sorol fel a jogszabály.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője kedden egyébként ötven ilyen intézményről beszélt. Már ez is kettővel több, mint amennyi az első, az Egészségügyi Minisztérium által a szakmai szervezeteknek kiosztott anyagban szerepelt. Utólag a siófoki és a balatonfüredi kórház került a listára.
A miniszter példaként említette a vitás kérdésekre, hogy nem tudtak megegyezni abban, milyen munkajogi szabályokat írjanak elő a súlyponti, tehát 24 órás ellátást nyújtó intézményeknek. Hozzátette azt is, hogy nem sikerült öszszefésülni a törvénytervezetet azzal a pályázattal, amelyen a kórházak ágyszámcsökkentésre, illetve aktív ágyak krónikus ellátásra átalakítására nyerhettek vissza nem térítendő támogatást. Körülbelül négyezer aktív, tehát elsősorban gyógyításra szolgáló ágy megszüntetéséhez ad majd pénzt a szaktárca, így már nem 16–17 ezer, hanem csak mintegy 12 ezer aktív férőhely megszüntetéséről, illetve átalakításáról kell a kormánynak döntenie. Régóta lehetett tudni, hogy a pályázatok elbírálásának határideje november 15., így nem egyértelmű, hogy ez miképpen áll összefüggésben a kormánydöntés – amit eredetileg már múlt hétre terveztek – tegnapi elhalasztásával. Molnár Lajos leszögezte: a törvényt pénteken mindenképpen benyújtják a parlamentnek.
Ismert, körülbelül 16–17 ezerrel csökken jövőre az aktív kórházi ágyak száma, s körülbelül hétezerrel nő a krónikus ellátásra, ápolásra, rehabilitációra szolgálóké. Súlyponti kórházakat jelölnek ki, amelyek az intézeti gyógyítás alapelemei lesznek. Ezeknél meghatározzák a minimális ágyszámot, a fennmaradóra pedig az összes többi intézménnyel együtt pályázhatnak a Regionális Egészségügyi Tanácsoknál (RET). A nem súlyponti intézmények sorsa azonban így bizonytalanabb. Várhatóan lesznek közöttük olyanok, amelyekben teljesen megszűnik a gyógyító munka, s már csak krónikus ellátást, ápolást, illetve rehabilitációt végeznek majd. Ezt az intézményi kört először még a kormány akarta közzétenni, aztán mégsem vállalta a döntést, s a RET hatáskörébe utalta azt. A múlt héten a szakmai szervezetek többsége azt kérte, mégis központilag döntsenek arról, hogy mely kórházakban szűnjön meg az aktív ellátás, ezt azonban a minisztérium nem fogadta el.