Benyújtotta a parlamentnek a kórházi ellátórendszer karcsúsításáról szóló, hivatalosan kórházfejlesztési törvénynek nevezett javaslatot tegnap a kormány. A jogszabálytervezet értelmében a jelenlegi valamivel több mint 60 ezer aktív kórházi férőhelyből csak 43 935 marad fenn, míg a jelenlegi 20 ezres krónikus ágyszám 27 409-re nő – jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Hozzátette: a megszüntetésre vagy átalakításra ítélt 16 ezer aktív ágyból 4 ezer sorsáról maguk az intézmények döntöttek így, amikor ehhez a lépéshez vissza nem térítendő, ágyanként
1-2 millió forintos támogatásra pályáztak múlt hónapban az Egészségügyi Minisztériumnál.
Az ellátásnak négy szintje lesz, ezek közül az első helyen szerepelnek az úgynevezett súlyponti, azaz kiemelt kórházak. Meglepetésre csak 31 intézményt nevezett meg a kormány ebben a körben. Ezek azok, amelyek egészen biztosan talpon maradnak, s megmarad aktív gyógyítási funkciójuk. A szaktárca vezetője úgy fogalmazott: ezeken a helyeken az év 365 napján 24 órában fogadják majd a sürgős eseteket, képesek lesznek a betegségek szinte teljes spektrumának gyógyítására, katasztrófa és járvány esetén pedig speciális feladatokat látnak el. Ezeknek az intézményeknek törvényben biztosítják a minimális ágyszámot. Az országban összesen finanszírozott 43 935 aktív férőhelyből ez a 31 intézmény biztosan kap 23 989-et, a fennmaradó 19 946 ágyért pedig az összes többi hazai fekvőbeteg-ellátó intézmény mellett pályázhatnak a fenntartókat képviselő Regionális Egészségügyi Tanácsoknál (RET). A pályázható ágyak számát régiónként és azon belül szakmacsoportonként is meghatározta a kormány. Most borítékolható, hogy az alku óriási vitát hoz majd.
Azért volt meglepő, hogy mindössze 31 kijelölt kórházat nevezett meg a kabinet, mert a minisztériumi lista korábban még 48-at tartalmazott, s kedden Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy a koalíciós pártok megállapodtak, s 50 intézményt jelöltek ki. Molnár Lajos a lista szűkülését firtató kérdésünkre úgy válaszolt: „mihez képest változás? Rengeteg anyag keringett a sajtóban. Soha nem számoltam meg, hány súlyponti kórház szerepel a listán, egyébként sem a létszám a fontos.” A kijelölés szempontjáról a miniszter azt mondta: 50-55 kilométeren belül mindenkinek el kell tudnia jutni egy ilyen kiemelt ellátóhelyre. Alapvetően a megyei kórházak kerültek be ebbe a körbe, ettől csak akkor tértek el, ha az adott településen orvosegyetem is működik, vagy ha a megyei kórház elhelyezkedése a megye többi településéhez képest kedvezőtlen – tette hozzá. Kivétel lett például a fehérgyarmati, önkormányzati fenntartású kórház is, éppen az, amely Veres János pénzügyminiszter megyéjében helyezkedik el. – A fővárostól az ország legtávolabbi térségében működő intézmény utólag került be a kiemelt gyógyintézetek közé, erről a kormány csütörtökön döntött – mondta a miniszter, aki szabolcsi egyéni országgyűlési képviselő, a nyírbátori választókerületben. Hangsúlyozta: ezzel teljesült az a kormányzati követelmény, hogy a betegek minden térségben legalább 50-55 kilométeren belül elérhessenek egy korszerű gyógyintézetet. A miniszter indokolása szerint az Országos Kardiológiai és Onkológiai Intézet azért szerepel a kiemelten fontos intézmények között, mert a két vezető halálokot jelentő betegség ellátásra szakosodtak. Szintén itt szerepel a BM-, a MÁV-, a honvédkórház és az Országos Gyógyintézeti Központ is – ám ezeket összeolvasztják. A következő ellátási szint a területi kórházaké, amelyek nem kiemeltek, de sikerrel pályáztak aktív ágyakra. A harmadik ellátási szintet a járóbeteg-központok jelentik majd – amelyeket 20 kilométeren belül kell elérhetővé tenni –, míg a negyediket a háziorvosok.
Arra a felvetésre, hogy milyen szerepet kapnak azok az intézmények, amelyekben korábban óriási összegeket költöttek, de most nem kerültek be a kiemelt körbe, a miniszter úgy felelt: természetesen nem csak a kiemelt kórházakban maradhat meg a sürgősségi ellátás.
A törvény január elsején lépne hatályba. Ezt követően 8 napon belül eljuttatják a RET-eknek a szétosztható kapacitásszámokat, amelyek elosztásáról 20 nap alatt kell dönteniük. Megállapodás csak akkor születik, ha a régió összes intézményének fenntartója egyetértésre jut. Ha nem sikerül megállapodni, akkor a minisztérium dönt az ágyak elosztásáról.
Molnár Lajos szerint nem lesz olyan kórház, amely megszűnik, olyan viszont igen, amelynek feladata átalakul, s az aktív ellátás megszűnik, helyette pedig az ápolás és a rehabilitáció lesz a feladat.
Arra a kérdésre, hogy elbocsátásokra számít-e a döntés miatt, úgy felelt: kevesen vannak az egészségügyi dolgozók. Orvosból sincs több az európai középátlagnál, míg az ápolói létszám nagyon alacsony. Azt azonban nem tudjuk garantálni, hogy mindenki ott fog dolgozni, ahol eddig – szögezte le.
Molnár Lajos a törvény célját úgy foglalta össze, hogy ezzel európai színvonalú, magas szintű, igazságos, a pazarlásoktól mentes rendszer alakulhat ki.
Fontos, hogy a beteg – ha lakóhelyétől valamivel távolabb is –, de garantáltan jó minőségű ellátást kaphasson.
origo.hu
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások
