Stagnál-e vagy romlik Magyarország korrupciós helyezése a világ szemében? Nos, a Transparency International témával foglalkozó rangsora szerint Magyarország három éve a 40–42. hely között „túrázik”. Ugyanakkor a friss felmérés alapján immár lefelé ingázunk: a tavalyi 40. helyezés után a 41. helyre sikerült lecsúsznunk. Mint azt megtudtuk, a Transparency International kutatói olyan felméréseket vesznek alapul, amelyek az üzletemberek és az országelemzők megfigyeléseit összegzik. Egyébként a véleményt készítők között évek óta megtalálható a Világbank, a Columbia Egyetem, a Gallup, illetve a Pricewaterhouse Coopers is.
Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy térségi viszonylatban jó-e ez a pozíció vagy sem, különösebb aggodalomra nincs ok, hiszen ezen a téren lekörözzük a kelet-európai országokat. Ha viszont górcső alá vesszük a folyamatot, a visszaesés meglepően nagy 2002-höz képest. Négy esztendeje ugyanis még a 33. helyen álltunk. A korrektség kedvéért jegyezzük meg: akkor még csak 102 ország szerepelt a felmérésben, most pedig 163. Akárhogyan is, a Transparency International listája szerint hazánk Botswana, Barbados és Makaó mögött található. Az igazsághoz tartozik, hogy a kelet-közép-európai régióban senkinek sem romlott az eredménye. Ugyanakkor Magyarországé egyáltalán nem javult. Szakértőink úgy tartják: a szóban forgó bizonyítvány az üzleti élet véleményét tükrözi, ezért a lista érzékeny barométere egy ország gazdasági megítélésének is. Magyarország tehát továbbra is kedvező befektetési célország, a korrupciós kockázat viszonylag kisebb, mint a kelet- és közép-európai országok zömében. De mindez csak viszonylagos, hiszen hosszú időbe telik, amíg elérjük az átlagos nyugat-európai szintet – jegyzik meg elemzőink. Van-e ennek valamilyen „ideológiai” megnyilvánulása? Kétségtelenül, hiszen a legszembeötlőbb a jogbiztonság további romlása, amelyet az állam nemcsak mint jogalkotó, hanem mint jogalkalmazó, sőt esetenként mint piaci szereplő idéz elő. Magyarán nem javul, hanem romlani látszik a korrupciós helyzet. Ez azért veszélyes, mert egyfelől a források jelentős részének elszivárgását eredményezve közvetlen növekedési veszteséget okoz.
Mi is a korrupció ára? A Polgári Szemle a témában tavaly összeállítást közölt, amelyből kiderül: a korrupció ára a gazdasági-társadalmi lemaradás. Így nem véletlen, hogy a korrupció elleni küzdelmet az ENSZ is a zászlajára tűzte (lásd The UN’s Global Programme Against Corruption). A gazdasági fejlődés és a korrupció közötti negatív kapcsolat az 1990-es évek óta áll az érdeklődés homlokterében, sőt a közgazdászok az elmélet szintjén is elemzik a gazdasági növekedést letörő korrupciót. Fontos megállapítása e tanulmányoknak, hogy az észlelt korrupció szintje meglehetősen stabil, illetve hogy az ellene folytatott harc sikeresebb, ha radikális átfogó intézkedéseket hoznak, mint ha a kis lépések politikájával igyekeznek javítani a helyzeten. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a korrupciós index alapján a magyarországi helyzet európai összevetésben nem túl biztató. S hol burjánzik a korrupció? Például Kenyában, Angolában, Paraguayban vagy Bangladesben. Azaz a legszegényebb országok a korrupció melegágyai. Ám a fejlett nyugati országok közül Olaszországban sem rózsás a helyzet. Ugyanakkor a korrupció kevésbé érzékelhető a fejlett nyugati országokban. Tehát hagyományosan a leggazdagabb államokban nem tapintható ki a megvesztegetés. Az Európai Unión belül a skandináv országokban (Finnország, Dánia, Svédország) a legkedvezőbb a helyzet, s az újonnan csatlakozott tagországokban a legrosszabb. Az Egyesült Államokban észlelt korrupciós szint az európai középmezőnynek felel meg.
origo.hu
Északkeleten -10 fok is lehet
