Ha a VMSZ önállóan indul, négy mandátumra számíthat, ám ha szövetségben a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), akkor 6-7 képviselői helyet szerezhetnének a 250 tagú törvényhozásban. Legalábbis így gondolják a „hármak”, ahogyan magukat nevezik újabban a kisebb pártok.
A részarányos szerbiai választási rendszer szerint a kisebbségi pártoknak nem kell átlépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt – nem lennének rá képesek sem önállóan, sem koalícióban –, esetükben az úgynevezett természetes küszöböt alkalmazzák. Ez annyit jelent, hogy egy kisebbségi pártnak annyi szavazatot kell összegyűjtenie egy mandátumért, amennyi a szavazók száma elosztva a parlamenti képviselők számával, tehát 250-nel. A korábbi részvételi arányokat tekintve 12-16 ezer szavazat kell majd egy mandátum megszerzéséhez (a többségi pártoknak egyébként ennek a tízszerese). A természetes küszöbnek azonban van egy nagy hátránya azzal a megoldással szemben, amely szerint előre meghatároznák, hány képviselő helyet kaphat egy kisebbség, természetesen számarányának megfelelően, s amely helyekre aztán startolnának egy-egy kisebbség pártjai, s a mandátumokat eredményeik arányában osztanák el maguk között. Mert mi lesz, ha a vajdasági magyarok egy része – mint korábban is – nem nemzeti pártjaikra adja le voksát? Hiszen nem egy párt listáján szerepelnek majd magyar jelöltek, s nem egy párt célozza meg programjával a felértékelődött kisebbségi szavazókat. A parlamentben most is vannak magyar képviselők, akik nem magyar pártok színeiben jutottak mandátumhoz. Ám ez a vita már eldőlt, s a Kostunica-kormány nem a horvát és a szlovén példát követte e kérdésben a „hármak” legnagyobb sajnálatára.
Az alkotmányreferendum eredményeit is figyelmeztetésként foghatnák fel a magyar pártok. Választóik ugyanis nem hallgattak sem a VMSZ elnökére, hogy szavazzanak igennel, sem a VMDP és a VMDK vezetőjére, hogy a nemet karikázzák be, hanem nem mentek el szavazni. Nem biztos, hogy a bojkottra való felhívásnak tettek eleget – erre buzdították őket egyes demokratikus irányultságú pártok, köztük Nenad Csanak pártja is –, hanem elfásultak, megcsömörlöttek a politikától. A parlamenti választásokon sem várható nagy részvételi arány. Jó esetben a mintegy kétszázezres magyar választótestület (a magyarok lélekszáma 280 ezer) alig több mint fele fog szavazni. Ebből a számból a Demokrata Párt, a G17 Plusz, valamint a Liberális Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezette koalíció mind lecsíp valamicskét, s a maradék voksol aztán a magyar pártokra. Vajon ez mennyi mandátumra lesz elegendő? A kérdés indokolt abban az esetben is, ha ennek a túlnyomó többsége a VMSZ-t választja. Igaz, egyáltalán nem biztos, hogy a kisebb pártok közül valamennyi indulhat a megmérettetésen (a nem pártként bejegyzett MPSZ biztosan nem), hiszen a lista elfogadásához hitelesített aláírásokat kell gyűjteniük. Ha nem változtatják meg az előírást, akkor tízezret. Az új javaslat azonban ezt a kisebbségi pártok számára háromezerre csökkentené, s ez a szám már megvalósíthatónak tűnik a két kisebb számára is. Ha maradna a tízezer, akkor listát csak a VMSZ állíthatna, neki vannak aktivistái és pénze tízezer támogatót megtalálni és aláírás-hitelesítésre a hivatalba becitálni.
Úgy tűnik, hogy semmi sem dőlt el még véglegesen. Nem tudni, hogy a vajdasági magyarok végül majd hány magyar lista közül választhatnak.
origo.hu
Lefüleltük Geszti Péter körmönfont támadását Orbánék ellen
