Leelőzik hazánkat

Magyarországon az elmúlt évek túlköltekező gazdaságpolitikája miatt az egy főre jutó jövedelem még a következő évtized végére is 30 százalékkal elmarad majd a 2004 előtti uniós tagokétól – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb előrejelzéséből, amely szerint az egy főre jutó jövedelem tekintetében most még csak Szlovénia és Csehország előzi meg hazánkat, ám a lelassuló magyar gazdasági növekedés és az emelkedő adóterhek miatt térségi versenytársaink többsége leelőz minket a következő években. Figyelemre méltó, hogy még abban az esetben is, ha a magyar gazdaság folyamatosan két százalékponttal magasabb növekedést tudna produkálni az eurózóna országainál, a gazdaság teljes felzárkóztatására nincs reális esély 2025 előtt. Az előrejelzés értelmében 2019-ben Csehországban például 20 százalékkal lesznek magasabbak a jövedelmek, mint nálunk, jóllehet 2001-ben még egy szinten álltunk a csehekkel.
Az EKB prognózisában szereplő adatokat támasztja alá az Európai Bizottság legújabb jelentése is, amely szerint a közép- és kelet-európai uniós országok közül idén, jövőre és 2008-ban egyaránt hazánkban lesz a leglassabb ütemű gazdasági növekedés, sőt lemaradásunk az idei évhez képest tovább nő. Az euróövezeti országok átlagát jövőre mindössze 0,3 százalékponttal, míg 2008-ban 0,5 százalékponttal haladjuk meg, azaz a következő két évben a felzárkózásunk üteme minimális lesz. Az új tagállamok éllovasának változatlanul Észtország számít az idei évre várható 10,9 százalékos és a jövő évi 9,5 százalékos növekedéssel. Térségünkben a leggyorsabb bővülést a szlovák gazdaság produkálja: idén 6,7 százalékos, jövőre pedig 7,2 százalékos növekedésre lehet számítani.
Eközben a Pénzügyminisztérium (PM) tegnap közzétette a költségvetés első tíz havi adatait. Eszerint az államháztartás hiánya a múlt hónapban további 52,4 milliárd forinttal emelkedett, így október végén a tízhavi pénzforgalmi deficit – helyi önkormányzatok nélkül – 1509,6 milliárd forintra rúgott. A most közölt hiány a GDP 6,53 százalékának felel meg. Az államháztartáson belül a központi költségvetés 61,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok mérlegében 9,3 milliárd forintos többlet keletkezett.
Az idei költségvetés módosítását egyébként ma tárgyalja az Országgyűlés költségvetési bizottsága. A 2006-os büdzsével azért kényszerül újra foglalkozni a parlament, mert az idei túlköltekezések, valamint a szeptember elsejétől életbe lépett megszorítások nyomán a tavalyi év végén elfogadott költségvetési törvény valamennyi sarokszám tekintetében eltér a valóságos folyamatoktól. A törvényjavaslat értelmében a központi büdzsében idén 1921 milliárd forintos hiány halmozódik fel, ez 390 milliárd forinttal magasabb az Országgyűlés által korábban jóváhagyottnál. A módosítás azt is rögzíti, hogy idén a GDP 9,6 százalékára emelkedik az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya. A javaslat szerint a magyar állam a központi költségvetés terhére átvállalja a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel, valamint a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló 415 milliárd forintos adósságát. Mint ismert, a PM először a tavaszi parlamenti választások után módosította a hiányra vonatkozó előrejelzését, így a GDP 6,6 százalékára tervezett deficit 7,6 százalékra emelkedett. Azóta a hivatalos előrejelzés többször is változott: először 7,5 százalékra, majd 9 százalékra, a most előirányzott deficitszám így a negyedik hiánymódosítást jelenti.