Bár Magyarország kereskedelmi partnereinek többségénél az üzleti csődök száma kismértékben csökken 2006-ban, a jövő évben erős növekedésnek indul – röviden így összegezhetők az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító anyacége által készített világméretű felmérés tapasztalatai. A hitelbiztosító társaság elemzése alapján hazánkban 2006 első fél évében a tavalyi első féléves (közel 6400 eljárást jelentő) bázishoz képest 14 százalékkal több fizetésképtelenségi eljárás indult. Ugyanakkor a csődtörvény módosításainak, illetve a makrogazdasági folyamatok hatásainak következményeként az idei év végére – az Euler Hermes várakozásaival szemben – a 2005. év végi bázist akár 8–10 százalékkal is meghaladhatja a vállalati csődeljárások száma. S hogy mi okozza a „csődhelyzet fokozódását”? Nos, szakértők szerint a várható kormányzati lépések (megszorítócsomag, konvergenciaprogram) következtében csökkenő gazdasági növekedés, valamint a forint árfolyamának ingadozása is fontos tényező.
Hasonló tendenciát vázolt föl a Coface Hungary előrejelzése is, amely szerint éves szinten több mint 3,5 százalékos országos fizetésképtelenségi hányaddal kell számolni, de az építőiparban, valamint a kereskedelemben az arány meghaladhatja az 5–6 százalékot is. A Coface friss elemzéséből az is kiderül, az év első háromnegyed évében 18 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma 2005 hasonló időszakához képest. Problémát okoz, hogy továbbra is rendkívül alacsony azoknak az eljárásoknak a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének tényleges helyreállítására irányulnak: az év első kilenc hónapjában mindössze 14 ilyen eljárás indult. A Coface anyagából kiderül: kockázatos iparágnak az építőipar, a textilipar és a kis- és nagykereskedelem minősül. A hitelminősítéssel és követeléskezeléssel foglalkozó társaság is úgy tartja: a folyamatot erősítik a kormányzati intézkedések. Ám nemcsak a növekvő adók rontják a kilátásokat, hanem a jogszabályi környezet is. Magyarán: a jogalkotók továbbra is szemet hunynak afelett, hogy a csődöt követően ugyanaz a személy akár azonnal újrakezdi tevékenységét egy másik cégben. Egyébként szakértői vélemények alapján a körbetartozások kedvezőtlen tendenciájában döntő szerepe van a nem hatékony csődtörvénynek: számtalan eladósodott vállalkozás mentheti át megmaradt vagyonát formailag újabb és újabb cégekbe. Vagyis Magyarország az utolsó olyan európai ország, ahol a forma többet ér a tartalomnál. Így fordulhat elő, hogy a fizetésképtelen cégek „átalakulása” miatt Magyarországon ma több cég van, mint egy éve. A helyzet csak úgy javulhatna, ha a hazai társaságok komolyan vennék a fizetési kockázat kezelését, és üzletkötés előtt alaposabban informálódnának partnereikről, és a késve fizetőkkel szemben minél előbb fellépnének.
Németország javított. Csökkent augusztusban a csődbe ment német vállalatok száma, ami újabb jele annak, hogy Európa legnagyobb gazdasága, hazánk első számú exportpartnere fellendülőben van. A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2419 vállalat jutott csődbe augusztusban, ami 22 százalékkal kevesebb, mint a tavaly augusztusi adat. Az év első nyolc hónapjában 17,2 százalékkal 21011-re esett vissza a csődbe ment vállalkozások száma. Az MTI jelentése szerint a tendencia 2005 elején kezdődött.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
