Hiller István oktatási miniszter szerint a következő években az érettségizők 68 százaléka vehet majd részt – részben – államilag finanszírozott képzésben, vagyis a férőhelyek számát minden évben a vizsgázók számához igazítják. Ez azt jelenti, hogy évről évre csökken majd az államilag támogatott képzésre felvehető diákok száma, hiszen egyre kevesebb gyerek születik. A létszámcsökkentés a leendő agrármérnököket, tanárokat, bölcsészeket érinti a legérzékenyebben: az agrárképzésben közel 30, a pedagógusképzésben 23,8, a bölcsészeknél 20, míg a jogászoknál több mint 13 százalékkal kevesebb a férőhelyek száma.
*
Az orvos- és egészségügyi képzésben nem változnak a keretszámok. Több férőhellyel csupán a természettudományos és a műszaki képzésekre jelentkezők számolhatnak, a növekedés azonban – a többi terület radikális létszámcsökkentésével szemben – igen csekély mértékű: a természettudományos kurzusokon 2,63, a műszaki képzéseken pedig 1,8 százalékkal tanulhatnak többen 2007-ben, mint az idén. A csökkentés az oktatási tárca által preferált, ám a diákok körében abszolút népszerűtlen, diploma nélkül záruló, kétéves felsőfokú szakképzés férőhelyeit nem érinti, a megszorítást teljes egészében a diplomás képzésekre terhelik. Hiller a jogász-, az agrár- és a pedagógusképzések férőhelyeinek brutális csökkentését így indokolta: az átalakítások megakadályozzák, hogy használhatatlan végzettségű fiatalok lépjenek a munkaerőpiacra.
Fontos változás, hogy jövőre már nem lesznek előre meghatározott keretszámok az intézmények egyes képzésein. Az új tanévtől az egyetemek népszerűsége – vagyis az adott intézményre első helyen beadott jelentkezések száma és a felvételizők teljesítménye – alapján határozzák meg az egyes egyetemekre államilag finanszírozott képzésre felvehető diákok számát. Ez azt jelenti, hogy a népszerű egyetemeken várhatóan már az államilag támogatott diákok felvételével feltöltődik a létszámkeret, vagyis ezekben az iskolákban minden tanuló képzését részben az állam fizeti. A nem túl keresett, kisebb, vidéki intézmények esetében azonban előfordulhat, hogy alig vagy egyáltalán nem jut majd államilag támogatott diák, így az intézmény vagy képes lesz arra, hogy fizetős tanulókkal töltse fel férőhelyeit, vagy kénytelen lesz csődöt jelenteni. Tatai-Tóth András (MSZP) szerint az új rendszerben a hallgatók döntenek arról, hogy melyik intézményre tartanak igényt.
Hiller István korábban többször utalt arra, hogy a mai felsőoktatási rendszer elaprózott, elavult, ezért az általa szorgalmazott reform egyik legfontosabb elemeként csökkenteni kell az egyetemek és a főiskolák számát. Tudni kell azt is: a jövő nyáron felvett diákoknak a második évtől akkor is fizetniük kell tanulmányaikért, ha államilag finanszírozott képzésre vették fel őket. A parlament kormánypárti többsége ugyanis elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értemében 2008-tól az eddig ingyenes képzésben részt vevőknek is tandíjat kell fizetniük. A sarc a második tanévtől kezdve már a 2007-ben felvett diákokra is vonatkozik. Az alapképzésben évi 105 000, a mesterképzésben 150 000 forintot kell fizetni.
A Fidesz szerint elfogadhatatlan a keretszámok csökkentése. Sió László kijelentette: négy év alatt
56 500-ról 43 500 főre, azaz több mint 20 százalékkal csökkent az államilag támogatott főiskolai és egyetemi férőhelyek száma, vagyis évente 13 000 fiatalt kényszerít az állam arra, hogy ingyenes tanulás helyett milliókat fizessen. Szerinte az intézmények népszerűsége szerinti férőhelyosztás azonnali és totális bevezetése katasztrofális helyzetet idézhet elő.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
