Nincs létjogosultsága Magyarországon az idei Nobel-békedíjas bangladesi bankár, Muhammad Junusz mikrohitel-kezdeményezésének – az OTP Bank kivételével így vélekedtek a lapunk által megkérdezett hazai bankvezetők, akik azonban a szegényeknek kialakított speciális hitelkonstrukciót értékelve elismerték: a pénzintézeteknek jelentős társadalmi és szociális felelősségük van, ezt tükrözi az idei Nobel-díjazás is. Körkérdésünk során arra is fény derült, hogy egyre több hazai bank tervez a jövőben olyan szolgáltatást nyújtani, amely segíteni kívánja az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő embereket a társadalmi újrakezdésben. E kezdeményezések működési filozófiája hasonló a bangladesi közgazdászprofesszor elképzeléséhez: segíteni a szegény embereken azért, hogy azok segíteni tudjanak magukon, hiszen a szegénység leküzdése komoly gazdasági lehetőségeket is felszabadít. Mint ismert, az idei díjazott Junusz és az általa alapított Grameen Bank nem egyszerű fedezet nélküli hitelt nyújt a szegényeknek, hanem egy társadalmi csoport felzárkóztatását kívánja elérni, amely során a szegények a minimális pénzösszeg mellett tanácsadást és folyamatos ellenőrzést is kapnak, s megtanítják őket a pénzzel történő gazdálkodás alapvető szabályaira.
– Egy Junusz-féle mikrohitelezési bank magyarországi alapítását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ugyanolyan feltételekkel bírálná el, mint bármely más pénzintézetét, tehát egy mikrokölcsönöket nyújtó esetleges hitelintézet tevékenysége, illetve társadalmi szükségessége sem előnyt, sem hátrányt nem élvezne egy esetleges engedélyezés során – tudtuk meg a felügyelettől. Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint a szegényeknek kialakított hitelezési tevékenység jelenleg nem esik sem szigorúbb, sem enyhébb elbírálás alá, sőt, a felügyelet a hatályos jogszabályok értelmében nem is vizsgálhatja egy-egy intézmény létének társadalmi szükségességét.
Az alábbiakban közöljük a Magyar Nemzet által megkeresett bankvezetők véleményét a szegényeknek kialakított hitelezés esetleges magyarországi létjogosultságáról. A CIB Bank – Surányi György vezérigazgató egyéb elfoglaltságaira hivatkozva – nem kívánta értékelni a Nobel-békedíjas bank tevékenységét és annak hazai létjogosultságát.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a német többségi tulajdonban lévő Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója: – Üzenetértékű a Nobel-békedíj bizottságának döntése, amely azt mutatja, hogy a szegénység ellen nemcsak adományokkal, hanem piaci eszközökkel is fel lehet venni a küzdelmet, sőt, ezek hatékonyabbnak is bizonyulhatnak. Magyarországon a kulturális különbségek miatt a bangladesi módszerek nem alkalmazhatók, de a hazai gyakorlattól egyáltalán nem idegenek e piaci eszközök, amelyekben a hazai bankok is aktív szerepet vállalnak. Kamattámogatás vagy garancianyújtás segítségével az állam biztosítja, hogy a nehezebb helyzetű ügyfelek egyáltalán banki partnerré, hitelfelvevővé válhassanak, a bank pedig bevezeti ügyfelét a piac világába, segít, hogy ott gyökeret verhessen, és megélhetését biztosítsa. Eddig több sikeres hitelkonstrukció – Start hitel, Egzisztencia hitel, mikrohitel – bizonyította a fenti filozófia létjogosultságát. Jelenleg is dolgozunk egy hasonló hiteltípuson, amely a munkájukat elvesztő közalkalmazottak vállalkozásindítását segítené.
Braun Péter, a külföldi intézményi befektetők többségi tulajdonában lévő OTP Bank igazgatóságának tagja: – Működőképes a Muhammad Junusz által alapított Grameen Bank mikrohitelezési rendszere. A kezdeményezés vitathatatlanul elismerésre méltó, s megfelelően kiválasztott szűk csoportokban Magyarországon is ki lehetne próbálni. Az esetleges bevezetést azonban kiterjedt szociológiai felmérésnek kellene megalapoznia, amely egyben képet adna az egymás iránti felelősségtudatról, illetve a hazai társadalmi felelősségvállalás minőségéről is.
Kisbenedek Péter, az osztrák tulajdonú Erste Bank elnök-vezérigazgatója: – A bankoknak jelentős társadalmi és szociális felelősségük van, ezt tükrözi az idei Nobel-békedíj is. Saját társadalmi felelősségét felismerve az Erste bankcsoport egyik fő tulajdonosa idén egy non-profit takarékpénztári szövetséget alapított éppen azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a bankszámlanyitást a rosszabb társadalmi helyzetben élők számára. A kezdeményezés célkitűzése, hogy segítse a rászorulók talpra állását, és támaszt nyújtson nekik a pénzügyi, társadalmi újrakezdésben. Emellett nem titkolt szándéka az is, hogy megerősítse az egyén felelősségtudatát és a pénzügyekbe vetett bizalmát. A bankszámla és a vele járó szolgáltatások ma már elengedhetetlenül szükségesek a mindennapi élethez, hiszen a lakbér és a közüzemi számlák kifizetése többnyire bankon keresztül történik. Az újbóli munkába állásnak a legtöbb munkahelyen ugyancsak feltétele a bankszámla megléte, ahová a munkáltató átutalja a dolgozó bérét.
Felcsuti Péter, az osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank vezérigazgatója: – Banglades elképzelhetetlenül szegényebb, mint Magyarország, így mindenféle párhuzam legalábbis megkérdőjelezhető. Hazánkban inkább tíz-tizenöt évvel ezelőtt volt létjogosultsága egy olyan kérdésnek, hogy képesek-e a kis, illetve kezdő vállalkozások hitelhez jutni. Mára ez a kérdés elvesztette a létjogosultságát, mert a bankrendszer – állami közreműködéssel vagy anélkül – nagy tömegben és elfogadható minőségben kínál különböző hiteleket és más pénzügyi szolgáltatásokat ennek az ügyfélkörnek is. A kérdés már úgy módosult, vajon e szolgáltatások ára elfogadható-e, hiszen Nyugat-Európa sok országában kétségkívül kevesebbet kell értük fizetni, mint nálunk. Bizonyos, hogy az idő előrehaladtával és a magyarországi bankok közötti verseny elkerülhetetlen erősödésével ez az ár lényegesen csökkenni fog.
Patai Mihály, az olasz többségi tulajdonú HVB Bank vezérigazgatója: – Az utóbbi időben elsősorban az indiai szubkontinensen számos kísérlet indult el az úgynevezett mikromarketing jegyében. Különféle termékeket és szolgáltatásokat próbálnak meg gazdaságosan értékesíteni a legszegényebbek körében, és ebben nagyon sokszor az ott érvényes nagycsaládi, időnként törzsi modellekre támaszkodnak. Nagyszerű, hogy éppen a pénzügyi szféra tud ebben eredményességet produkálni, és valószínűsíthető, hogy a tanulságokat adaptálni lehet majd az európai körülményekre is. Figyelemre méltó az a hitelfelvételi forma, amelyben a hitelt felvevő egy néhány tagból álló csoport, és a csoport tagjai kölcsönös, kollektív kezességet vállalnak.
Egerszegi Ádám, a magyar többségi tulajdonú Takarékbank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója: – Az indiai kultúra és társadalom, valamint az ahhoz kapcsolódó gazdasági és pénzügyi környezet merőben eltér az európaitól. Muhammad Junusznak valóban egyedi dolgot sikerült megvalósítania, mégis, a magyarországi helyzettel csak nagyon árnyalt párhuzamokat fedezhetünk fel. A magyar pénzügyi piacra is jellemző az elmúlt évek alapján az a nyitás, amely az alacsonyabb jövedelmű emberek számára is elérhetővé tesz különböző finanszírozási konstrukciókat. A lakosságtól eltérő vállalkozói szektor támogatását alacsony összegű, többek között az állam által is támogatott Széchenyi-kártya konstrukció biztosítja. A takarékszövetkezeti integráció kiterjedt, csaknem 1650 fiókból álló hálózatával olyan helyeken is elérhetővé teszi a piaci szolgáltatások széles palettáját, amely nem minden esetben jelent jövedelmezőséget számunkra.
origo.hu
Egyre gyanúsabbak a körülmények az óvodából eltűnt gyermek ügyében – vajon ki lehet a felelős?
