
Mi köze lehet az OFA-nak a Tisza-szigetekhez?
Barack Obama elnöksége idején a kampányfinanszírozási viták középpontjába került az Organizing for Action (OFA) nevű szervezet. Az OFA formálisan pártfüggetlen, 501(c)(4) típusú – úgynevezett „szociális jóléti” – szervezetként működött.
Ezek a szervezetek végezhetnek bizonyos politikai tevékenységet, ugyanakkor az nem válhat fő tevékenységükké, és nem folytathatnak közvetlen kampányt jelöltek mellett vagy ellen.
A legnagyobb különbség a klasszikus kampányszervezetekhez, illetve a Super PAC-ekhez képest az volt, hogy az OFA-nak nem kellett nyilvánosságra hoznia adományozóit. Ez a konstrukció éppen ezért alkalmas volt arra, hogy jelentős összegek mozogjanak politikai célokra úgy, hogy azok tényleges forrásai rejtve maradjanak.
Ezt a típusú megoldást már láthattuk korábban Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és az 2022-es ellenzéki összefogás kapcsán is. Kati Marton, az Action for Democracy tanácsadó testületének vezetője maga is elismerte, hogy Soros György áll az Action for Democracy mögött, de azért hozzátette: e tény nem minősül nyilvános információnak.
Korányi Dávid pedig azt is elárulta, hogy ez azért van, mert valójában a finanszírozók üzleti érdekét kívánják leplezni. Korányi úgy fogalmazott: „Mi is 501–(C)(4) vagyunk, ami azt jelenti, hogy valójában nem kell megneveznünk. Ez esetben az adományozók nevét nem kell nyilvánosságra hozni. […] Befektetőként érezze magát biztonságban, hogy a befektetések védettek lesznek, de én valahogy újra jelentőségteljesen és okosan elválasztanám a kettőt, hogy ne legyenek olyan szorosan összefonva. Hogy senki ne kritizálhasson minket azért, hogy üzleti érdekeket mozdítunk elő a demokratikus elvek és értékek leple alatt.”




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!