Pólus program bizonytalan bázison

Százmilliárd forint tőke mozgósításával nagy hozzáadott értéket termelő egészségipart szeretne Debrecenben meghonosítani a hét magyar vidéki nagyvárost érintő Pólus program révén Kósa Lajos, Debrecen polgármestere – derült ki a Széchenyi Klub tegnapi debreceni rendezvényén. Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője a tervet támogatandónak ítélte, ám azt nem árulta el, mennyi uniós pénzre számíthat a program, mert mint mondta, központi forrásból a meg nem térülő befektetési hányadot kívánják támogatni.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere elmondta: a Pólus program révén magas hozzáadott értéket termelő ipart kívánnak meghonosítani a régióban, aminek tudásalapját a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési bázisa adja. A debreceni program szervezőereje az egészségipar, kulcsprojektjei pedig az ember teljes géntérképének ismeretére épülő genomika, a lejárt szabadalmú gyógyszerek új területen történő hasznosításával foglalkozó generikus gyógyszerfejlesztés, illetve az egészséges vagy gyógyhatású élelmiszerek kutatása, termékké fejlesztése. A debreceni kutatási eredményekre hivatkozva a polgármester úgy vélte: öt–tíz éven belül elérhető, hogy a beteg saját sejtjeinek felhasználásával új szemlencsét hozzanak létre, vagy az égett bőrt – ugyancsak genetikai módszerekkel – pótolják. A jövőbe mutató gazdaságfejlesztési elképzelés megvalósításához a Nyugat-Európában jellemző befektetési összeg harmadára-negyedére lenne szükség, ám összességében mintegy százmilliárd forint kellene ahhoz, hogy a tervezett fejlesztések a kutatástól a szabadalomig, illetve a termékig megvalósulhassanak.
Bajnai Gordon a Pólus program megvalósítását elősegítő kormányzati, valamint uniós pénzek nagyságrendjét firtató kérdésünkre úgy válaszolt: aki házat akar építtetni, az sem mondja meg a potenciális vállalkozóknak, mennyit szán a kivitelezésre, mert akkor nem tudja elérni a lehető legjobb árat. Központi pénzből ugyanis csak azt a befektetési hányadot kívánják finanszírozni, ami nem térül meg. Ám hogy ez mekkora lehet, az sem derült ki Bajnai válaszából. Elmondta viszont, hogy a Budapesttel együtt nyolc várost felölelő Pólus programot, aminek elsődleges célja magasan fejlett és önálló vidéki gazdasági centrumok megteremtése a „Budapest vízfej” ellenében, összességében több száz milliárd forinttal kívánják támogatni.
A Nemzeti fejlesztési terv kis- és középvállalkozásokat támogató forrásairól Bajnai úgy nyilatkozott, hogy ezek hét év alatt meghaladják majd az 1300 milliárd forintot. Ám a források egy része alapszerűen fog működni, vagyis a kihelyezett pénzeket a vállalkozásoknak egy idő után vissza kell fizetniük.
A Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztési Társaságot vezető Horváth Tihamér kehidakustányi vállalkozó, aki szervezetét azért hozta létre, hogy a polgári kormány Széchenyi-tervben megvalósított gazdaságfejlesztési eredményeit népszerűsítse, a visszatérítendő támogatásokat olyan megoldásnak nevezte, amikor a kormányzat két bőrt igyekszik lenyúzni a vállalkozásokról.