Mielőtt a vizsgálat megindulhatott volna, a nemzetközi sajtó meghozta a verdiktet: Alekszandr Litvinyenkót az orosz elnök gyilkoltatta meg. Érdemes azonban megvizsgálni az ügy hátterét, amely a sommás ítélettel kapcsolatban sok kérdőjelet felvet.
Miért ölette volna meg Putyin a vele szemben egyértelműen kritikus egykori biztonsági tisztet? Litvinyenko nem volt „szuperkém”, politikailag nem volt tényező, már hat éve Angliában élt, számos könyvben leírva véleményét. Ha Moszkva akarta volna, ennyi idő alatt bizonyára talált volna alkalmat elhallgattatására, ha egyáltalán érdekelte volna a messzi földről hazaüzengető író-rendőr. A halál időpontja ráadásul több mint kínos Putyin számára. Litvinyenko haláltusája uralta a lapok címoldalait, miközben Oroszország és az unió közeledéséről tanácskoztak Finnországban. Putyin így az unió jövőjét alapvetően befolyásoló kérdések helyett Litvinyenkóról kénytelen beszélni, vendéglátói pedig nem biztos, hogy jó szemmel nézik ezt. Moszkva totális politikai vakságát bizonyítaná, ha épp ilyen érzékeny időpontban végezne Litvinyenkóval. Még le sem csengett a Politkovszkaja-ügy, máris új gyilkosságot hajt végre az orosz vezetés? Az újságírónő megölésének híre ráadásul akkor pattant ki, amikor Putyin épp Angela Merkellel tárgyalt, szintén az esetleges együttműködésről.
Vannak azonban olyanok, akiknek igazán érdekükben állhat Litvinyenko meggyilkolása. Ezek a Londonban élő orosz ellenzékiek, akik számára pénz- és létkérdés Oroszország és az unió összemelegedésének megakadályozása. Az EU Moszkvával kiegészülve világhatalom lenne, amely az atlantista beállítottságú politikusok-tanácsadók-pénzemberek számára rossz hír. Ha tehát a Kreml irányában keressük a gyilkost, érdemes legalább fél szemmel a másik irányba is tekinteni.
origo.hu
A 2025-ös büdzsé megalapozza a dinamikus bérnövekedést
