Bepillantást nyerhettek végre brit és görög kutatók az Antikythérai Mechanika nevű, több mint kétezer éves szerkezet működésébe. Az 1902-ben egy római hajó maradványai közt megtalált számológépet a görögök használták, a legújabb feltételezés szerint az asztronómiai ciklusok megjelenítésére. A kutatócsoport a – Nature-ben publikált – felfedezéshez a hiányosan, több darabban előkerült szerkezetet háromdimenziós képalkotási technológiával és külön ehhez a feladathoz készített számítógépes programmal vizsgálta meg. A munkát nemcsak az Antikythérai hiányzó alkatrészei nehezítették, hanem a múzeumi szakemberek is, akik úgy vélték, valószínűleg csak ez az egy ilyen eszköz létezik a világon, ezért nem engedték elszállítani a kiállítóteremből. Nem maradt más, a röntgen- és egyéb gépeket kellett a kiállítóterembe vinni. A kapott eredmények szerint a szerkezet belsejében lévő, bonyolult elrendezésű bronz fogaskerekek segítségével a nap- és holdfogyatkozásokat tudták előre jelezni az ókori tudósok, valamint különféle bolygókról kaphattak információkat.
A római hajót megtaláló Valerios Stais régész különféle műkincsek között akadt az első fogaskerékre. Azóta további 81 töredéket találtak, köztük harminc, kézzel készített bronz fogaskereket is, amelyek közül a legnagyobbnak 27 foga van. A kutatók úgy vélik, az alkatrészeket négyszögletes fakeret vette körül, amelynek két, használati utasításokkal ellátott ajtaja volt. A készüléket vélhetően kurblival működtették. Bár az eredete ismeretlen, valószínűleg Kr. e. 100-150 körül készítették, jóval azelőtt, amikor a hasonló eszközök megjelentek a világ más részein.
origo.hu
Selyemzsinórral ér fel a Tisza saját elemzőinek véleménye Kulja tévés (le)szerepléséről
