Szinte lehetetlen az egyensúly elérése

Szakértőink szerint a konvergenciaprogram és a költségvetési törvényjavaslat alapján képtelenség az államháztartást egyensúlyba hozni. Ráadásul mindkét terv szakmailag is teljesen megalapozatlan – állítják.

Szakértőink úgy tartják: a felzárkózási tervből és a költségvetési törvényjavaslatból együtt olvasva kitűnik: képtelenség az államháztartást egyensúlyba hozni. A háttérben a többi között az áll, hogy az unióban várt egyensúlyt drasztikusan rontja a magas és növekvő kamatláb. Elemzőink hangsúlyozzák: a kormány a múlt év augusztusában hozott rendeletében az előretekintésekhez nyolc százalék feletti, valamint e körüli kamatlábbal számol öt-hat évig, majd azt követően is hét százalékot meghaladó szinttel. Máris itt tartunk: a konvergenciaprogram növekvő adósságot vesz figyelembe, de a jelenlegivel is a GDP 6,5 százaléka a kamatteher. Ám a költségvetési törvény egyik bekezdése még 2010-ben is csak 1,1 százalékos elsődleges egyenleg többlettel számol, ami miatt a teljes hiány meszsze meghaladja a kitűzött cél szerinti értéket.
Más oldalról is bemutatható, hogy nem lesz meg a várt egyensúly. A felzárkózási terv ugyanis a GDP növekedési tényezői között a munkajövedelmek növekedését 2007-re a GDP 0,4 százalékára, azt követően pedig évente 0,3 százalékára teszi. A tényleges GDP növekedését a tőkejövedelmek gyarapodásától várja, ott évi kétszázalékos értéket becsül a következő időszakra. Márpedig a tőkejövedelmek nagyon nagy hányadban elhagyják az országot – évente a GDP 6,7 százalékában. Közismert, hogy a költségvetési bevételekben a tőkejövedelmek adózása sokszorosan kisebb – hat-nyolcszor kevesebb –, mint a személyi jövedelem és fogyasztás adózása. Így a stagnáló munka és fogyasztás adózásának kellene az államháztartás növekvő kamatköltségeit fedeznie.