Szorít az iskolai prés

Több mint 11 milliárd forinttal csökken a közoktatás állami támogatása jövőre – derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból. Ez azt jelenti, hogy 2007-ben – az inflációt nem számítva – 36 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az intézmények, mint 2005-ben. A megszorítások egyik következménye várhatóan ötezer osztály megszüntetése lesz. Az érdekvédők tiltakoznak, a közoktatás színvonalának romlásától, az oktatási szolgáltatások mennyiségének csökkentésétől, iskolabezárásoktól, újabb pedagóguselbocsátásoktól tartanak. A Hiller István vezette oktatási tárca reformokról beszél, a Fidesz szerint azonban az intézkedések egyetlen célja a pénzbehajtás.

2006. 11. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövőre újabb 11 milliárd forinttal, azaz több mint két százalékkal kevesebb állami támogatást kap a közoktatás, mint az idén – derül ki a jövő évi költségvetési tervezetből. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium azzal indokolta a pénzelvonást, hogy évről évre tovább csökken a közoktatásban tanuló diákok száma. Most 307 800 gyermek jár óvodába, 2007-ben azonban már csak 306 ezren lesznek. Általános iskolában jelenleg 749 300 diák tanul, jövőre csak 731 ezres létszám várható. Gyengíti a tárca érveit, hogy a középiskolákban lényegében nem változik a tanulói létszám. A minisztérium ugyanakkor kiemeli: jövőre a csökkenő büdzsé ellenére nagyobb összeget különítenek el az oktatási célú társulások ösztönzésére. A társulásokkal – vagyis több falusi iskola összevonásával – szerintük elérhető lenne, hogy a csökkenő gyerekszám ellenére se kelljen bezárni egyetlen kistelepülési iskolát sem.
Átalakul az iskolák finanszírozásának módja is: bevezetik a közoktatási teljesítménymutatót, amelynek alapján a tárca tervei szerint egységesen számolják majd ki minden intézményben, hogy egy adott feladat elvégzése mennyibe kerül. A teljesítménymutató alkalmazásával járó legfontosabb változás az lesz, hogy jövő szeptembertől nem a tényleges tanulói létszám, hanem a tárca által meghatározott átlaglétszám alapján fizetik ki a támogatást az iskoláknak, és az összeg kiszámítása során figyelembe veszik a tanárok óraszámát is. A Magyar Hírlap szerint ez azt jelenti majd, hogy 4500 általános iskolai és 500 középiskolai osztályt kell megszüntetni. Ez körülbelül százezer diákot érintene. Az új rendszerben az iskoláknak nem éri majd meg a minisztérium által megszabott átlagnál kisebb létszámú osztályokat működtetni, és így több tanárt alkalmazni. A nagyobb csoportok létrehozásához tömeges összevonásokra lesz szükség. Ma egy általános iskolai osztályba átlagosan 20 gyerek jár, míg a tárca alsó tagozaton 22, felsőben 23 fős csoportokat tart kívánatosnak.
Ha megvalósul a kormány terve, és a tényleges gyermeklétszám helyett az ajánlott átlaglétszám alapján számolják ki az iskolák állami támogatását, az nemcsak az oktatás minőségét veszélyezteti, hanem az oktatási szolgáltatások mennyiségre is kihat majd – mondta lapunknak az új finanszírozási modellről Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Hozzátette: ezt az álláspontot képviseli az oktatási tárca közoktatás-politikai tanácsának szakmai, szakszervezeti és diákoldala is. Az érdekvédő szerint a testület szakszervezeti oldala azt kérte az oktatási tárcától, hogy a tervekkel ellentétben ne csökkentsék jövőre a közoktatási normatívákat, hanem legalább tartsák meg értékükön azokat, de a minisztérium képviselője határozottan elutasította a kérést. Kerpen leszögezte: a tárca csupán az e heti tanácsülésen beszélt a javaslatról az érdekvédőknek, ők azonban ezt nem tartják egyeztetésnek, csak puszta tájékoztatásnak, mivel a tárca az utolsó pillanatban juttatta el a javaslatot a résztvevőknek. A szakszervezetek szerint nem megalapozott a csoportfinanszírozás bevezetése, mivel azt legfeljebb pénzügyi megfontolásokkal lehet indokolni, szakmai érvek nem szólnak mellette. Ráadásul az az osztályösszevonások mellett újabb pedagóguselbocsátásokat eredményezne.
Hasonlóan látja a helyzetet a másik tanári érdekvédő csoport, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is, pedig a testület vezetése közismerten baloldali kötődésű, hiszen a PSZ elnökének bátyja és fia is szocialista országgyűlési képviselő, ráadásul utóbbi egyben a Fiatal Baloldal ifjúsági szervezet elnöke is. Varga László ugyanakkor leszögezte: elfogadhatatlan a közoktatás finanszírozásának tervezett átalakítása. Hozzátette: az új gyakorlat a csoportátszervezésekre, az önálló iskolák és tanulócsoportok számának lehető legnagyobb mértékű csökkentésére ösztönzi majd a fenntartókat. Példaként említett egy 21 fős osztályt, amely az eddigi rendszerben 4,284 millió forintos támogatást kapott. Ha az említett osztályt a jövőben az új ajánlott átlaglétszám szerint finanszírozzák, akkor mindössze 3,060 millió forint jut majd neki, ami 29 százalékos csökkenést jelent. A PSZ számításai szerint az alsó tagozat 2–3. évfolyamán az osztályok 16, ötödikben
19 százalékát kellene összevonni. Nem igaz tehát, hogy ha az iskolák pusztán az átlaglétszám alapján töltik fel, illetve vonják össze az osztályokat, akkor jól járnak. Ahhoz, hogy szinten tudják tartani a támogatások összegét, maximálni kell az osztálylétszámot.
A Fidesz szerint a Gyurcsány-kormány ott folytatja, ahol az előbbi büdzsé elkészítésekor abbahagyta. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője az átlaglétszám szerinti támogatási rendszerről lapunknak azt mondta: az új típusú finanszírozási mód csakis egy célt szolgál, a pénzelvonást. A politikus szerint könnyen kiszámítható, hogy átlagos létszámú osztályok fenntartása esetén is tíz százalékkal csökken a közoktatás támogatása, vagyis minden óvodáson és iskoláson 20-30 ezer forintot akar spórolni Gyurcsány Ferenc.
A csoportösszevonások miatt pedagógusok ezrei kerülnek majd utcára, akik pedig
maradnak, azok többéves bérbefagyasztásra számíthatnak. A szakszervezetek tiltakozása kapcsán kijelentette: a kormány nem egyeztetett az érdekvédőkkel, hanem diktátumot nyújtott át nekik. Nem lenne meglepő, ha a szakszervezetek egymással összefogva közösen tiltakoznának a pénzelvonás miatt.
Emlékezetes: tavaly novemberben a szakmai szervezetek és az ellenzék heves tiltakozása ellenére még Magyar Bálint oktatási minisztersége idején szavazták meg a szocialisták és a szabad demokraták azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé tette, hogy egyik évről a másikra csökkenjen a közoktatás állami támogatása. Az érvényes jogszabályok értelmében erre nem lett volna lehetőség, ugyanis a közoktatási törvény szerint egyik évről a másikra nem csökkenhet a normatívák összege. A helyzetet úgy oldották meg, hogy kivették a jogszabályból azt a passzust, amely garantálta a támogatások évről évre történő növekedését, de legalábbis szinten tartását. Így utólag legalizálták a 2006-os jogsértő költségvetési javaslatot, amely több mint 25 milliárd forintot vont ki a közoktatásból. A 2007-es újbóli csökkentés tehát azt jelenti, hogy jövőre már 36 milliárd forinttal fordítanak kevesebb pénzt a közoktatásra, mint két évvel ezelőtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.