Szaporodnak a lakáshitelezéssel kapcsolatos kockázatok. Van, akit az árfolyamok hektikus váltakozása érintett rosszul, hiszen az elmúlt tíz hónap leforgása alatt több mint tíz százalékot gyengült a magyar forint, majd erősödött. Mások arra panaszkodnak, hogy – anyagi értelemben legalábbis – túlvállalták magukat. Akárhogyan is, a féléves kimutatások szerint ez év júliusának végén 1789 milliárd forint volt a bankok által forintban folyósított lakáshitel összege, és ebből 749 milliárd forintot tett ki a devizahitel.
Szakemberek úgy tartják: a devizaalapú – túlnyomórészt svájci frank és euró – hitellel rendelkezők közül azok jártak legrosszabbul, akik múlt év tavaszán, nagyon erős forintárfolyam mellett vettek fel ilyen kölcsönt, ugyanis az ő törlesztőrészleteik emelkedtek leginkább. Akik viszont a közelmúltban – magas forint/euró árfolyam mellett – vettek fel devizaalapú kölcsönt, azoknál a várható árfolyamjavulás kompenzálja a kamatemelkedést. Amíg Nyugat-Európában főként a munkanélküliség és a betegség a fő oka annak, ha valaki nem fizeti a lakáshitelt, addig Magyarországon inkább az vezet ide, hogy a családok túlvállalják magukat. E tendenciát erősítik az önerő nélküli hitelek. Míg vidéken új lakás vásárlásakor a szokásos önerő készpénzben 10–15 százalék, Budapesten általában a vételár 50 százalékával rendelkeznek készpénzben a vásárlók.
A következő időszakban növekedhet a felmondott lakáshitelek miatt bekövetkező árverések száma, ez pedig annak tulajdonítható, hogy a bankoknak egyre több a kockázatos lakossági ügyfelük – derül ki a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) felméréséből. A dokumentum megállapításai szerint az ügyfelek szaporodó jövedelmi gondjai és a szabad rendelkezésű jelzáloghitelek állományának emelkedése tovább ronthat a helyzeten. Emiatt a jövőben a követeléskezelő és az ingatlanforgalmazó cégek összefogására lehet számítani, azért, hogy az adós által felmondott kölcsönszerződéseknél a fedezetül szolgáló ingatlan helyett az ingatlanforgalmazók cserelakásokat ajánlhassanak fel. A Makisz főként az európai kockázatitőke-társaságok megjelenését várja a piacon. A hitelintézetek tapasztalatai szerint ugyanakkor a lakáshiteleknél egyelőre még kedvező a helyzet: az árverésig jutott szerződések aránya mind ez idáig ezrelékekben mérhető, ami gyakorlatilag töredéke a fogyasztási hiteleknél megszokott néhány százalékos aránynak.
A Magyar Nemzeti Bank felméréséből az derül ki, hogy bankok szerint a kormányzati megszorítócsomag a vállalatok és a háztartások pénzügyi helyzetét negatívan befolyásolja, ezért a hitelképesség romlása várható. A háztartásoknál egyes pénzintézetek már a csomagtól függetlenül is a hitelképesség romlását észlelték a növekvő eladósodottság miatt. A banki szakemberek szerint a kormányzati intézkedések hatása 2007-től válik igazán érzékelhetővé. A lakáshitelezésben a megkérdezettek többsége szintén keresletcsökkenést vár.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
