Az új asztmagyógyszerrel kapcsolatos alapkutatások a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Farmakológiai Intézetében Szilvássy Zoltán professzor vezetésével folynak. A kutatás eddigi költségei megközelítik a másfél milliárd forintot, amiből 670 milliót a Corvinus Rt., négyszázat egy amerikai iparvállalat, háromszázat az Európai Unió vállalt magára, százmillió forinttal pedig a gazdasági minisztérium járult hozzá a kiadásokhoz. Mivel a felfedezés már csírájában felkeltette az amerikai gyógyszeripar érdeklődését, várható, hogy rövid időn belül mintegy 150 millió dolláros befektetéssel elindítják a magyar tudósok által felfedezett molekulát a gyógyszerré válás útján – tudtuk meg Szilvássy professzortól.
A Debreceni Egyetem farmakológusokat, agárszakembereket és gyógyszeripari vállalkozásokat tömörítő tudásközpontjában a meglehetősen drága és időigényes eredeti gyógyszerfejlesztés mellett foglalkoznak egy sokkal kisebb befektetést igénylő, ám eredményeiben gyakran a teljesen új felfedezésekkel vetekedő kutatási területtel is. Ez utóbbi lényege, hogy olyan törzskönyvezett gyógyszerek hatóanyagait vizsgálják meg újra és más megközelítésben, amelyek szabadalmi ideje már lejárt. Ezeknél ugyanis bizonyos előzetes vizsgálatok elhagyhatók, hiszen valamilyen betegség kezelésében már bizonyítottak. Így viszonylag olcsón lefolytathatók olyan vizsgálatok, amelyek segítségével bizonyítható, hogy más betegségek gyógyításában is használhatók, mint amire eredetileg kifejlesztették őket, sőt időnként annál hatékonyabb eredmény is elérhető velük egy teljesen más betegség kezelése esetén.
Debrecenben például a közelmúltban egy inzulinérzékenyítő szert fejlesztettek ki generikus (lejárt szabadalmú) gyógyszer újravizsgálásával. Amint Szilvássy Zoltán mondja, a felfedezésnek óriási a jelentősége, hiszen így jóval kitolható az az idő, amikor a cukorbeteg inzulin szedésére kényszerül. Sőt, az új szer inzulin mellett is szedhető, ami újabb előny, mert a korábbi inzulinérzékenyítő gyógyszerek rendszeres inzulinszedés mellett nem voltak alkalmazhatók. Ennek kapcsán Szilvássy professzor hangsúlyozta: a generikus gyógyszerből kifejlesztett inzulinérzékenyítő szer az eredeti gyógyszerfejlesztés költségeihez képest igen olcsó, hiszen négyszázmillió forintos befektetéssel finanszírozható volt, ugyanakkor bizonyítható, hogy adó- és járulékbevétel-növelő hatása négy év alatt eléri a hétszázmillió forintot. Vagyis az államnak megéri pénzt áldozni az ilyen fejlesztésekre. A hétköznapi ember számára elsőre furcsa megközelítés mögött az van, hogy a kutatás-fejlesztésre összeálló vállalkozás maga is alkalmazottakat foglalkoztat, bevételei után pedig adót fizet, s ezzel növeli a regionális GDP-t, illetve az állam bevételeit – érvel a generikus gyógyszerfejlesztés mellett a professzor.
A debreceni tudásközpont biológusai, gyógyszerkutatói és agrárszakemberi azonban nemcsak a gyógyszerek irányában látnak olyan kitörési pontokat, amelyek egyszerre kecsegtetnek eredeti tudományos felfedezésekkel és regionális GDP-t növelő gazdasági eredményekkel. E másik területet a funkcionális élelmiszerek kutatása-fejlesztése jelenti. Vannak, illetve kifejleszthetők olyan élelmiszerek, amikkel egyes betegségek megelőzhetők, illetve gyógyszer mellett kiegészítő terápiaként fogyasztva bizonyos betegségek kedvező irányba befolyásolhatók. Tipikus példa lehet a már sokak által ismert omega3 zsírsavval kezelt tojás, ami annak ellenére ajánlott a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, hogy éppen olyan élelmiszerrel viszik be a szervezetükbe, ami számukra első számú rizikófaktornak számító koleszterinben igen gazdag. A titok egyszerű: e telítetlen zsírsavak olyan kedvezően hatnak a szervezetre, hogy képtelen lerakódni az erek falán az a zsírréteg, ami az erek beszűküléséhez, s ezzel vérrög keletkezéséhez, szívinfarktushoz vezethet. A tojást mint természetes bioüzemet a szív- és érrendszeri betegségekre másként ható szerek termelése szempontjából is vizsgálják Debrecenben, illetve folynak kísérletek annak kiderítésére is, hogyan használhatók fel a tojásban termelődő, az immunrendszer működését segítő anyagok az emberi védekező mechanizmusok erősítésére, illetve betegségeik gyógyítására. A „késztermékhez” azonban nem ezek a kutatási eredmények állnak a legközelebb, hanem azok, amelyek a marhahús egészségesebbé tételével, illetve a mangalicasonka gyógyhatásúvá fejlesztésével foglalkoznak – tudtuk meg Szilvássy Zoltántól.
A negyedik kutatási terület ebben a tudásközpontban Szolcsányi János pécsi professzor azon eredményeire alapoz, amelyek szerint az érző idegek stimulálásával bizonyos szervek működése kedvező irányba befolyásolható. Ezen a nyomvonalon haladva a balneológia – vagyis a gyógyvíztudományok – irányában is nyitott a kutatócsoport. Ennek a kutatási iránynak az a célja, hogy az adott termálforrásból előtörő gyógyvízben található speciális anyagokra alapozva, annak hőmérsékletét megfelelőképpen szabályozva beállítsanak olyan kúrákat, amelyek kiegészítő kezelésként alkalmazva jó hatásfokkal gyógyítanak bizonyos betegségeket, például anyagcserét rontó szervi bajokat, illetve az asztmát.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
