Ahány nép… (3.)

Mi más lennél, mint spanyol…

– ha a tiszta lábasokat a tűzhely fölött tartod;
– ha valóságos áldást kell mondanod, amikor megérkezel nagyanyádhoz/nagynénidhez/édesanyádhoz – és persze távozáskor is;
– anélkül nem mehetsz el egy családi vagy egyéb összejövetelről, hogy egy tányér ételt nem viszel magaddal haza;
– ha a nagyanyád papucsot húzat veled, mert még beteg leszel;
– ha óriási fakanalakat tartasz a konyha falán, néha a nappaliban is;
– ha az egész család mozdulatlanul, mosolyogva áll esküvőn, keresztelőn, születésnapon a videokamera előtt;
– ha a családod a parkba megy, te viszel magaddal egy „hamacá”-t, vagyis egy függőágyat;
– ha idősebb vagy, mint némelyik nagybátyád/nagynénéd;
– ha mamádnak két készlete van tányérokból és ágytakarókból: egy amikor vendégek jönnek, a másik a mindennapokra;
– ha megengedhetnél magadnak drágább (mondjuk francia) konyakot is, de te a jó öreg Veteranót választod, mert az igazi spanyol;
– az idegen nőket letámadod, de nem olyan durván, mint a digók;
– a bikaviadal szent dolog, csak ezek az állatvédő európaiak és amcsik nem értik;
– ha a nagyid titokban süteményeket (pasteles) árul;
– ha odakint száz fok van a naptól, de anyád a házban sonkát (pernil) süt;
– ha anyád a használt olajat összegyűjti a tűzhely mellett egy hordóba/bödönbe.

Szinte biztos, hogy szerb vagy…

– ha anyukád disznózsírral süti a rántottát olaj helyett;
– ha „zsiveli!”, éljünk, mondod az összes többi szláv nyelvben elterjedt egészségedre! helyett;
– ha tizenhét mássalhangzó és három magánhangzó van a nevedben;
– ha hármasra állsz történelemből, de az összes cár nevét fel tudod sorolni;
– ha éppen nem jársz egyetemre, csak ott lógsz, és „tablic”-ot játszol (görögül „tavli”, minden balkáni országban ismerik, korongokkal és dobókockákkal játsszák);
– ha azt gondolod: tulajdonképpen cár nélkül mit ér egy köztársaság;
– ha odahaza a szekrényben/padláson/pincében mindig van egy pár flinta, pisztoly, géppisztoly, kézigránát lakodalom és nem várt látogatók esetére;
– ha most éled át azt, amit a magyarok Trianonban, de a Nagy-Szerbia a melledre van tetoválva;
– ha lány vagy, megpróbálsz huszonháromnak kinézni azzal a rengeteg kencével, közben tizenöt vagy;
– ha a hideg ráz, amikor a mamád azzal a szóval fenyeget, hogy „tata”;
– ha legalább egy barátodat „Dragan”-nak hívják;
– ha a „dedá”-d a füvet kaszálja térdig érő fekete zokniban és papucsban;
– ha hat napot dolgozol egy héten, de az apád elnadrágol, ha hazajön a pékségben vagy valami étellel kapcsolatos üzletben végzett napi tizenhárom órás munkájából;
– ha a csempészett holmi nem alantasabb, egyenesen becsesebb, mint a legálisan kapható;
– ha saját bőrdzsekid, kocsid és három pár fekete zoknid van;
– ha van egy ötvenliteres boroshordód a pincében;
– ha minden alkalommal, ha a kocsmából/bárból jössz haza, már csiripelnek a madarak;
– ha az anyád még mindig vetett ággyal vár;
– ha minden új konyhai berendezésetek megvan, de az anyád a pincében főz egy sparhelten;
– ha a szobák falai teli vannak szentek képeivel, ikonokkal;
– ha sűrített erős paprikát és ajvárt fogyasztasz minden ételhez;
– ha anyukád házikenyeret süt, és a hatalmas konyhai késsel öt centi vastag szeleteket vág belőle;
– ha a rakija/vinjak/konjak mindent meggyógyít, minden társasági összejövetelre, sőt parfümnek is jó;
– ha a tiszta szeszbe belevágott, összerázott pálinkaaromát és a szesz ízét külön-külön lehet érezni;
– ha felnőtt vagy már, de a nyuszi még mindig hoz csokit neked;
– ha mindenki azt hiszi, olasz vagy görög vagy;
– ha életed első tíz évében imádnak otthon, aztán komplett hülyének néznek, míg meg nem házasodsz.

Óhatatlanul orosznak néznek…

– ha a véredben állandó a vodkaszint, akár ittál, akár nem;
– ha a kocsid többe kerül, mint az egyetemi taníttatásod;
– ha bármilyen ruhadarabod/cipőd/csizmád bőrből van vagy bőrrel van díszítve;
– ha négy dolog nélkül nem tudsz élni: vodka, sós uborka, ruszli és mobiltelefon;
– ha a cirill betűk metódusa választ el a tudatlanoktól, akik latin betűt használnak;
– ha hajnali háromkor érsz haza, de a szüleid még mindig buliznak a haverjaid szüleivel;
– ha minden mondatod „bljat”-tal kezdődik és „na huj”-jal végződik;
– ha tudod, mit hoz ki a Nokia három hónappal a termék megjelenése előtt;
– ha a szombat esti mozira hússzal több jegyet veszel a későn jövő barátoknak, akik épp szemicskit vesznek;
– ha a legtöbb ember, akit ismersz, rokon;
– ha a nagybátyád a KGB utódszervezetében, az FSZB-ben vagy a maffiában tevékenykedik;
– ha az általad használt pacsuliról ismerszik meg, hogy orosz vagy;
– ha szükség esetén meg is iszod a kölnit;
– ha a csajoddal egy „sztrip durák” partin találkoztál (olyan, mint a texasi egylapos póker, mindig a vesztes vesz le egy ruhadarabot);
– ha harmincnál több Olgát, Natasát ismersz;
– ha számítógép-tudománnyal foglalkozol fő tárgyként, de még mindig nem tudsz bekapcsolni egy gépet;
– ha egyik barátod már feltörte egy titkosszolgálat/bank/óriáscég rendszerét;
– ha elmész hazulról, az összes arany a nyakadban, a csuklódon, az ujjaidon van;
– ha kávéivás közben rá tudsz gyújtani;
– ha kedvenced a borscs, a pirog;
– ha kedvenc cigarettád a mahorka és azok a cigik, melyeket kesztyűben is lehet szívni, azért olyan hoszszú a szopókájuk;
– ha kedvenc italod a Sztalicsnaja, a Moszkovszkaja, a Kubanszkaja, a percovka (paprikás változat), és meg vagy győződve arról, hogy a finn, a svéd, az amcsi vodkák a fasorban sincsenek a tiedhez képest.

Naná, hogy német vagy…

– ha három-hat hetes vakációdat a Földközi-tenger mellett töltöd, ahol zaj és iszonyú részeg emberek vannak;
– ha azt gondolod a McDonald’sról, a Burger Kingről, hogy olcsó vacak;
– ha mindenkinek kilenc osztályt el kell végeznie, az egyetemre jelentkezőknek tizenhármat;
– ha külföldön járván hangoskodsz, hogy tudják, itt németek vannak;
– ha az adószint elviselhetetlenül magas, elérheti az 50-60 százalékot is, persze ha keresel annyit;
– ha a tizedesjel vessző, kivéve a számológépeken;
– ha a lakásodat egyáltalán nem fűtöd télen, csak egy kicsit a munka után;
– ha minden hússal tálalt (iszonyú) ételt a generálszósszal öntesz le;
– ha porosz vagy, és a szász rendszámú autók gumiját kiszúrod;
– ha tartasz tőle, hogy a privatizált telefonhálózatok, vasutak, a légi közlekedés nem tartogat számodra semmi jót;
– ha keletnémet voltál eredetileg, szerdán volt a pajzán filmmel bevezetett heti dugónap;
– ha öt évig vártál egy Trabantra, de ha egy napnál tovább kell várnod egy bogárhátúra, hát eleged van;
– külföldön megeszed a rovart, a macskát, a szamarat, a tengeri malacot is, de otthon leszólod az ilyen alakokat;
– ha a nagyobb pénzeket az egyik bankból a másikba utalod át, és meglepődve hallod, hogy az amcsik még mindig postával küldözgetik a csekkjeiket;
– ha tizenhat évesen ihatsz már sört (a legjobbat a világon, persze), de töményet csak tizennyolc felett kaphatsz;
– ha a töményeid (snapsz, konyak) erőssége nem éri el a más országokban árult desszertborok erősségét;
– ha természetesnek tartod, hogy két nagy párt van a parlamentben, és néhány kisebb, de hogy a demokrácia hogyan működik, azt nem érted;
– ha az autópályán padlógázzal hajtasz, de az elkerüli a kisebb településeket;
– ha nyugatnémet voltál, a szocializmuson (mint eszmén) már túl vagy, ha keleti vagy, akkor azt mondod, hogy nem volt az olyan rossz, de örülsz, hogy vége van;
– ha a vendégmunkásokat családostól, minaretestől együtt hazaküldenéd az anyjukba;
– ha nemigen törődsz az ENSZ-szel, csak nem szereted a békefenntartó akciókat;
– ha nő vagy, FKK „szabad testkultúra” strandokra jársz a jéghideg tengerhez, ahol mindenki meztelen kell hogy legyen – a kukkolókat kizárandó;
– ha jobban szereted, ha egy film szinkronizálva van és nem feliratozva, kivéve, ha sznob vagy;
– ha ismered Herbert Grönemeyert, Dieter Bohlent és Helge Schneidert, ha nem, akkor ismered Udo Jürgenst, Roy Blacket és Peter Klaust és angol, amerikai megfelelőiket;
– ha a franciák szerinted könnyelműek, csalják a feleségüket, drága éttermeket nyitnak, de arrogánsak, sznobok, és nem tudnak németül;
– ha szerinted a hollandoknak fura a kiejtésük, rengeteg a sajtjuk és jobb, mint a franciáké, de lakókocsiban laknak (legalábbis német földön);
– ha szerinted az olaszok nagyon szenvedélyesek, jól főznek, de hangosak;
– ha szerinted a lengyelek mindent ellopnak, amit érnek;
– ha szerinted a svájciakkal minden rendben, csak nagyon lassúak;
– ha szerinted a korábbi NDK-sok (Ossie-k) szűk látókörűek, nosztalgiázók, a fiatalok mind náci szkinhedek;
– ha szerinted a korábbi NSZK-sok (Wessie-k) arrogáns yuppie-k, mindent jobban tudnak, és mindig elárulják a keletieket;
– ha szerinted a bogár a kis és a középkategóriás autó között van;
– ha úgy érzed, a magadfajta népeket nem hallgatják meg Berlinben;
– ha a taxikat néha külföldiek vezetik, akik anynyira sem ismerik a várost, mint a turisták (olyan egyetemisták ők, akik a nem megfelelő tárgyat tanulják);
– ha nem bízol meg a jóléti államban és a munkanélküli-segélyben, az ember szerinted dolgozzék, és ne ingyen élősködjön másokon, de ha a nyugdíjalapot vagy a garantált egészségbiztosítást támadná valaki, megkérdeznéd, honnan jön őkelme, melyik bolygóról;
– ha férfi vagy, nem vagy körülmetélve, egészségügyi okokból sem, pláne nem New York-i divatból – kivéve, ha zsidó vagy avagy mozlim.

Tipikus thai vagy…

– ha az emberek fizetni akarnak neked, hogy szexelj velük;
– ha azt hallod: áh, Bangkok, az a sok kis ká;
– ha mindegy, mit eszel, sosem elég zsíros vagy fűszeres;
– ha nem érdekel, hogy más ázsiai népek fölötted valónak tartják magukat, szerinted thainak lenni is elég jó;
– ha nem félsz a feketéktől, főként ha némelyik thai is éppoly fekete;
– ha a vezetékneved minimum tizenöt betűből áll.