Sikerként könyvelhetik el a rendvédelmi dolgozók hivatásos állományú tagjai, hogy nem lehet őket kizárólag amiatt nyugdíjba küldeni, mert 25 évet a köz szolgálatában töltöttek. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis megsemmisítette az ezt lehetővé tevő rendelkezést. A rendőrök, a határőrök, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a tűzoltóság és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nyugdíjjogosult alkalmazottainak így nem kell attól rettegniük, hogy a jövő esztendőtől csupán ezen az alapon, akaratuk ellenére leépítik, elküldik őket. A kényszernyugdíjazást előíró szabály a bírák szerint ésszerű indok nélkül tett különbséget a munkavállalók között. A határozat hangsúlyozta, hogy a 25 évi szolgálati viszonyt követő nyugdíjba vonulási lehetőség kedvezmény ugyan, mert – kötöttségeik ellensúlyozására – csak a közszolgákat illeti meg. Kényszerré azonban nem válhat. Aki ugyanis tovább dolgozik, jóval nagyobb nyugdíjat remélhet. A felmentés – az elbocsátás – indokait a nyugdíjas és az aktív korú embereknél egyformán kell vizsgálni.
Részsikert értek el – a közoktatási törvény és végrehajtási rendelete egy-egy passzusának megsemmisítése révén – a pedagógusok is. Az AB úgy találta: nem felel meg az egyértelműség – a jogállamiság – követelményének az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a tanárok munkaidejébe beszámítsák a heti két órát meghaladó többlettanítást.
A határozatok nem találtak kivetnivalót abban, hogy a közigazgatásban dolgozó vezetőket a jogszabály megfosztotta attól, hogy eldöntsék: betöltenének-e egy másik hasonló tisztséget, vagy inkább távoznak munkahelyükről. Nem jogsértő az sem, hogy a felmondási időre járó bért s a végkielégítést az elbocsátottak csak részletekben, vagy utólag kapják meg, és csak akkor, ha nem találtak maguknak új állást. Az AB a 15 százalékos áfakulcsot megszüntető törvényt tegnap jogszerűnek minősítette.

Újabb részletek a halálos autóbalesetről: részeg sofőr okozhatta a Wartburg vezetőjének halálát