Múlt csütörtökön Brüsszelben járt egy delegációval, hogy részt vegyen az Európai Parlament meghallgatásán, amelyen az október 23-i utcai erőszakról volt szó. Az eseményről szóló tudósításában a Magyar Távirati Iroda azt emelte ki, hogy kevesen jelentek meg, és csak magyarok vettek részt a rendezvényen. Valóban ennyire közömbösek voltak az európai politikusok?
– Már a repülőtéren azt mondtam a velem együtt utazó szakértőknek, van rá egy fogadásom, hogy a kormány közeli sajtó azt írja majd, hogy hazaárulók vagyunk, mert kiteregetjük az ország szennyesét, vagy megpróbálják bagatellizálni ezt a meghallgatást. Egy kicsit én is tartottam tőle, hogy nem lesz ránk ideje az európai parlamenti képviselőknek, ehhez képest a legnagyobb termet nyitották meg számunkra, és több mint száz érdeklődő jelent meg. Valóban sok magyar is volt köztük, de nem gondolom, hogy emiatt jelentéktelen lett volna az esemény. A balliberális sajtóval ellentétben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium például komolyan vette ezt a meghallgatást, hiszen két munkatársukat is kiküldték Brüsszelbe. Az európai képviselők által foglalkoztatott szakértők közül is nagyon sokan megjelentek, jegyzeteltek, átvették a számukra készített dokumentációt. Az Európai Unió alelnöke és igazságügyi biztosa, Franco Frattini éppen Athénban volt, de a legközelebbi munkatársát, a kabinetfőnökét küldte el a meghallgatásra, amelynek egyik részét Camiel Eurlings az Európai Néppárt alelnöke vezette. De ott volt a spanyol belügyminiszter is, aki jelenleg a néppárt frakcióvezető-helyettese, egy észt és egy katalán képviselő, a német parlamenti csoport vezetője és még számos fontos személyiség.
– Ennek ellenére a Magyar Rádió úgy számolt be az eseményről, mintha az az érdeklődés teljes hiányában zajlott volna. Tízperces tudósításukból nyolc percig arról beszéltek, hogy ki melyik széken foglalt helyet. Ön szerint minek köszönhető ez?
– Ezt leginkább tőlük kéne megkérdezni, de szerintem ebben az is szerepet játszhat, hogy rossz a lelkiismeretük. Legalábbis remélem, hogy a balliberálisok között vannak olyan emberek, akiknek sokkot okoz az, hogy nem állhatnak egy olyan szörnyűség kivizsgálásának az élére, mint amilyen október 23-án Budapesten történt. Képzelje el, mi lett volna, ha ez a brutális beavatkozás az Orbán-kormány idején történt volna meg. Mindenki ezt vizsgálná, ettől zengene a sajtó, és úgy gondolom, hogy ez így is volna helyes. Azt szoktam mondani erről Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének: kíváncsi vagyok arra, ha majd a jelenlegi ellenzék lesz kormányon, és őt esetleg fejbe verik a rendőrök, lesz-e erkölcsi alapja arra, hogy tisztességes vizsgálatot követeljen. Kuncze a parlamentben kigúnyolta a nemzeti ünnepen megvert Révész Máriuszt és a békésen demonstráló embereket is, amikor cinikusan kijelentette, hogy „rosszkor voltak rossz helyen”. A balliberálisok oldalán álló sajtó emiatt van zavarban, és „ölni kezdi a témát”. Levelet is készülök írni a közszolgálati távirati iroda és a Magyar Rádió vezetőjének, mert ezt nagyon szánalmasnak és szomorúnak tartom. Ráadásul félre is tájékoztatták az embereket, hiszen elhallgatták, hogy az Európai Néppárt alelnöke a meghallgatás után úgy nyilatkozott: Európa szégyene, ami Budapesten történt, és az EU hitelessége múlik azon, hogy lesz-e tisztességes vizsgálat október 23-ról.
– Ön szerint lesz ilyen vizsgálat?
– Az EU azt ígérte, hogy nem hagyják elaltatni az ügyet, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és várják a magyar kormány vizsgálatának az eredményét. Ezt a jelentést az EU-ban is elemzik majd, és megállapítják, hogy mindenben megfelel-e az európai normáknak. Már most tudjuk azonban, hogy a Gyurcsány Ferenc által felkért kormánybizottság vizsgálata ennek nem felelhet meg, hiszen nem foglalkozik a konkrét esetekkel. A Rendőri Biztonsági Szolgálatnál elrendelt vizsgálat alapján is születtek feljelentések, bár csak három rendőrt találtak vétkesnek az október 23-i események miatt, miközben több száz civil áldozata van a hatóság brutális fellépésének. Két embernek gumilövedékkel lőtték ki a szemét. Morvai Krisztina vezetésével alakult egy civil szakmai vizsgálóbizottság is, és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kollektív feljelentést tett a parancsot kiadó és az intézkedő rendőrök ellen a több száz civil áldozat nevében. Az ügyet már ezért is kötelessége kivizsgálni a bíróságnak. Nem azt mondom, hogy komoly eredményekre számíthatunk, de a civilek aktivitása, ellentmondást nem tűrő küzdelme a jogsértések felelőseinek megtalálására és számonkérésére optimizmussal tölt el.
– Nem érte az a vád önöket, hogy belügyeket visznek külföldre, és ezzel lejáratják az országot?
– Az Európai Unióban is úgy látják, hogy ami október 23-án történt Budapesten, az belügy, de az egész EU belügye, nem csupán Magyarországé. Miközben az Európai Közösség tagállamai együtt tiltakoznak azért, mert Kínában, Afrikában vagy Dél-Amerikában megsértik az emberi jogokat, nem tűrhetik el, hogy ezt Európában is megtegyék. Ez ellen minden erőnkkel és minden fórumon küzdeni kell. A parlamentben is folytatom a harcot az emberi jogok védelmében, de támogatni fogom az igazság kiderítése érdekében elindult civil kezdeményezéseket is.
– Mit szóltak az európai balliberálisok, amikor megtudták önöktől, hogy mi történt október 23-án Budapesten?
– Fel voltak háborodva. Az egyik holland európai néppárti képviselő elmesélte, hogy az üléstermen kívül, a folyosón a magyar szocialista és liberális EU-képviselők is azt mondják neki, hogy szégyellik magukat. Nyilvánosan azonban nem vállalják ezt a véleményüket. Ez alól csak Szent-Iványi István szabad demokrata politikus a kivétel, aki levélben tiltakozott az ellen, hogy Demszky Gábor főpolgármester alkotmányellenes eszközökkel próbálja megakadályozni a tüntetéseket, és egy ilyen rendőrattak után kitüntetéssel jutalmazza Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt.
– Az emberi jogok napja alkalmából rendezett konferencián úgy fogalmazott, hogy október 23-án a rendőrség is áldozat volt. Mit értett ez alatt?
– Egy ilyen hallatlanul zavaros helyzetben, amikor azt sem tudjuk, milyen utasításokat és parancsokat adtak ki, a rendőrök is kiszolgáltatott helyzetbe kerülhettek. A politika eszközeként az erőszak egész arzenálját vonultatták föl velük október 23-án, miközben nem tagadhatták meg a parancsokat. A rendőrök áldozatok a szeptember 18-i székházostrom miatt is, ahol parancsnokaik összevissza beszéltek, és belekergették őket egy súlyos traumába. Ezeknek az eseményeknek az az egyik legfőbb tanulságuk, hogy elengedhetetlen a rendőrségnél megerősíteni a jogállami szemléletet, de változtatni kell az alkotmányellenes jogszabályokon is.
– Milyen módosításokra gondol?
– Meg kell változtatni a jogszabályokat és az igazságszolgáltatás gyakorlatát, hogy az indokolatlan rendőri erőszakot komoly retorziókkal büntethessék. Politikai garanciákra is szükség van. Meg kell változtatni azt a helyzetet, hogy gyakorlatilag semmit nem lehet elérni a parlamenti vizsgálóbizottságokban. Az ártatlan áldozatoknak pedig elégtételt kell kapniuk.
– Református lelkészként mit gondol, az utcán zajló bűnök elkövetői és elhallgatói teljes nyugalomban néznek majd a gyermekeik szemébe a karácsonyfa előtt?
– Lelkészként optimistább vagyok, mint politikusként. Azt gondolom, hogy a megváltó születésének az ünnepén mindenkiben megmozdul valami, és mindenki szembesül azzal a kérdéssel, hogy megfelel-e a parancsolatoknak. Ilyenkor az emberek talán azt is ki tudják mondani, hogy hibáztam, vétkeztem, bocsánatot kérek. Abban viszont nekünk is partnernek kell lennünk, hogy ezeknek a mondatoknak értékük legyen. Vannak ugyanis olyan emberek, akiknek már ezt sem hisszük el.
Jegyzet a 7. oldalon
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
