Emlékezők, felelősök, kordonok

Kossuth tér, Salgótarján, Mosonmagyaróvár – a három legvéresebb, együttesen több száz halálos áldozatot követelő sortűz helyszínei. Utóbbi városban méltón, Sólyom László köztársasági elnök részvételével emlékeztek meg az 1956. október 26-i vérengzésről. Egy felelőst találtak ebben az ügyben, s el is ítélték. Dudás Istvánt, aki sortűz idején a helyi határőrlaktanya parancsnoka volt századosi rangban, emberiség elleni bűncselekmény elkövetése miatt három év fegyházbüntetésre ítélte a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa 2001 júniusában.
Az 1956. október 25-i Kossuth téri vérengzés fő felelőseit viszont soha nem találták meg. Egyedül egy Erdész József nevű kormányőr tiszt – aki az Akadémia utca sarkán lövöldözött – kapott pár év felfüggesztett börtönbüntetést. A nyomozást 2000 környékén azon a címen függesztették fel, hogy kérdést intéztek az Orosz Föderációhoz, van-e hazánk rendelkezésére bocsátható dokumentációjuk az ügyben, ám válasz azóta sem érkezett. Szemtanúk vallomásai alapján bizonyos, hogy a Vértanúk tere felől szovjet tank lőtte a tömeget, de a magyar karhatalmi erők, határőrök szintén kivették a részüket a vérengzésből. A 90-es évek elején Krassó György vetette fel, hogy október 25-én a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről lövő egységeket Földes László, az MDP katonai bizottságának tagja verbuválhatta a Partizánszövetség tagjaiból. Fia, Földes László – aki most a Népszabadság Zrt. felügyelőbizottságának tagja, és az MSZP közeli Politikatörténeti Intézet igazgatója – azonban pert nyert Krassó ellen.
Ismeretes, a Kossuth téren levő emlékhelynél az ötvenedik évfordulón nem lehetett méltón emlékezni, mert a teret a rendőrség műveleti területté nyilvánította.