Németország fenntartja aggályait az orosz vagyon Ukrajnának történő átadása ügyében

Németország már tavaly is világossá tette, hogy ellenzi a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajnának történő átadását, arra hivatkozva, hogy ezzel precedenst teremtenének, amely újabb kártérítési perekhez vezethetne. Most Berlin ismét megerősítette álláspontját, hangsúlyozva, hogy az EU tervével kapcsolatos aggályai továbbra is érvényesek.

Németország fenntartja aggályait az orosz vagyon Ukrajnának történő átadása ügyében Forrás: AFP

A nemzetközi színtéren a G7 országai között sem volt egyetértés: Japán saját történelmi sérelmei miatt kategorikusan elutasította az orosz eszközök elkobzását, és a többi szövetséges számára is további viták lehetőségét vetítette előre.

Németország számára a múlt terhei ma is meghatározók: a második világháború utáni kártérítési követelések évtizedek óta komoly politikai terhet jelentenek, időről időre megterhelve a szomszédos országokkal kialakított kapcsolatokat. A háború lezárása után Berlin fizetett a szövetségeseknek és az akkori Szovjetuniónak, a holokauszt túlélőinek és hozzátartozóiknak pedig 1952 óta összesen több mint 90 milliárd dollárt juttattak – állítják zsidó szervezetek.

Az elmúlt években újra felszínre kerültek a történelmi követelések: 

• Lengyelország 2022 óta 1,3 billió dollárt követelt, 
• Görögország pedig 2019 óta több mint 300 milliárd dollárra tart igényt. 

Németország álláspontja szerint a háború utáni jóvátételek és az 1990-es újraegyesítési szerződés lezárták a kérdést. 

2004-ben, Lengyelország EU-csatlakozásának idején Berlin hivatalosan vállalta, hogy nem támogatja a Varsó által korábban benyújtott kártérítési igényeket. Cserébe Lengyelország visszavonta követeléseit, ám ez továbbra is egy érzékeny politikai kérdés.  

Olaszországban az elmúlt évek során több bírósági ítélet született a náci megszállás áldozatainak családjai javára, sőt, néhány döntés a német állami vagyon lefoglalását is célozta. 

Berlin mindezeket az ügyeket az ENSZ Nemzetközi Bíróságához (ICJ) vitte, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi jog szerint magánszemélyek nem támaszthatnak állami követeléseket külföldi bíróságok előtt, és az állami vagyon lefoglalása jogszerűtlen.

Az orosz külügyminisztérium az elkobzást 21. századi kalózkodásnak minősítette, és a tisztviselők már akkor figyelmeztettek a lehetséges megtorlásra – erről ide kattintva, az Origo oldalán olvashat részletesen.

Berlin emellett az orosz vagyon lefoglalásának elutasítását azzal indokolta, hogy így védik a még Oroszországban működő német vállalatokat a lehetséges megtorlástól. A Leave Russia csoport adatai szerint ekkor körülbelül 272 német vállalat folytatta tevékenységét az országban.

Borítókép: Német zászló, drón a háttérben (Fotó: AFP)