Önkényes, példa nélküli és normasértő Brüsszel terve a lefoglalt orosz vagyonnal

Az orosz vagyon lefoglalása és a tagországok vétójának eltörlésére vonatkozó brüsszeli elképzelések veszélyes precedenst teremtenek. Az ügy nagyon érzékeny, mert egyszerre érinti az uniós jogot, az államok szuverenitását, valamint nemzetközi pénzügyi és politikai normákat. Szakértőt kérdeztünk arról, hogy a bürokraták milyen jogon mehetnek szembe az uniós értékekkel és szabályokkal.

Milyen következményei lehetnek, ha a figyelmeztetések ellenére Brüsszel hozzányúl az orosz vagyonhoz? Forrás: AFP

Milyen következményei lehetnek, ha a figyelmeztetések ellenére Brüsszel hozzányúl az orosz vagyonhoz? Léteznek-e precedensek az EU történetében, amikor az intézmények hasonlóan léptek fel a tagállamok ellenében? Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az érintett feleknek, ha a vagyonukat lefoglalják? Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója válaszolt a kérdéseinkre.

Ifj. Lomnici Zoltán reagált a brüsszeli tervekre (Forrás: YouTube)

– A bürokraták milyen jogon mehetnek szembe az uniós értékekkel és szabályokkal?

– A brüsszeli vezetés az Európai Unió Alapító Szerződéseinek 122. cikkére hivatkozva, egy gazdasági válsághelyzeti klauzulára vonatkozó rendelkezésre hivatkozik, amit az unió kivételes esetekben, például gazdasági szükséghelyzetben aktiválhat, és ami lényeges, minősített többséggel (azaz lényegében az EU-alapítók szándéka alapján) hozhat döntéseket a tagállamok egyhangúsága helyett. Ez a rendelkezés egyértelműen belső, azaz Európai Unión belüli ellátási vagy gazdasági zavarokra vonatkozik. 

Az ettől eltérő értelmezés precedens nélküli, önkényes és normasértő.

Ráadásul az EU külpolitikájáról sokat elárul, hogy eddig a hivatalos adatok szerint több mint 2500 orosz nagyvállalkozóval szemben érvényesítettek pénzügyi korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor az Európai Tanács adatai szerint ez a szám 2024-ben a Hamász terrorszervezethez köthető személyek tekintetében 6 volt.

– Milyen következményei lehetnek, ha a figyelmeztetések ellenére Brüsszel hozzányúl az orosz vagyonhoz?

– Brüsszel akciójára válaszul az Oroszországi Föderáció ugyancsak pénzügyi szankciókat (pl. vagyonelkobzást) vezethet be az országban továbbra is működő európai vállalatok vagyonára, melynek rendeleti szintű alapjait már a jóvátételi kölcsön bejelentésekor megalkották. 

Mindez pedig gazdasági elemzők szerint Európa legnagyobb gazdaságát, Németországot érintené a legsúlyosabban, mely az elmúlt évtizedekben minden más európai országnál többet fektetett be Oroszországban.

Erre korábban a DPA német hírügynökség szerint Matthias Schepp, a Német–Orosz Külkereskedelmi Kamara (AHK) vezetője is felhívta a figyelmet: „Németország, mint Oroszország legjelentősebb európai gazdasági partnere, rendkívül sebezhető ebben a helyzetben. […] 100 milliárd eurónyi befektetés kerülhet veszélybe”.

Százmilliárd eurónyi befektetés kerülhet veszélybe Fotó: AFP

– Léteznek-e precedensek az EU történetében, amikor az intézmények hasonlóan léptek fel a tagállamok ellenében?

– Többen szokták emlegetni régebbről az iráni, a tálib vagy az iraki rezsimekkel szembeni szankciókat, alapvetően tévesen. Az, hogy egy állam szuverén vagyonának hozamát vagy tőkéjét

egy harmadik állam (pl. Ukrajna) finanszírozására használják, miközben a károkozó és a kedvezményezett nem hadviselő felek jogilag, ráadásul ENSZ BT-felhatalmazás nélkül, az példátlan és nemzetközi jogilag – például a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság vonatkozó állásfoglalása szerint – elfogadhatatlan.

– Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az érintett feleknek (oroszoknak), ha a vagyonukat lefoglalják?

– Az oroszországi jegybank beperelte a brüsszeli székhelyű, Euroclear nevű pénzügyi intézményt, amelynél jelenleg nagyjából 190 milliárd dollárnyi orosz nemzeti vagyon van befagyasztva az EU-s szankciók miatt. A keresetet egy moszkvai választottbíróságon (Arbitration Court) nyújtották be. Ez az első lépés, de sokak szerint csak a kezdet.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével (Fotó: AFP)