Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtekinthető Itáliai utazás 2025/26-os szériájában kiemelten szerepelnek a generációk közötti kapcsolatokról szóló filmek. Ilyen maga a nyitófilm is, a december 15-én este műsorra kerülő Vadlovak (Brado). A western műfajára hangolt apa-fiú történet Lazio tartományban, egy lovastanyán játszódik. Az egyik főszerepet, az akarata ellenére felnőtt fia segítségére szoruló családfőt maga a rendező, Kim Rossi Stuart alakítja, akivel a vetítés után személyesen is találkozhat közönség. Az olasz film állócsillagát a magyar nézők is jól ismerhetik, hiszen A párduc című Lampedusa-regény új, népszerű adaptációjában is ő játssza a főszerepet, de ő alakította a híres olasz fantasy minisorozat, a Fantaghiro Romualdo hercegét is.

Francsesca Comencini filmje, A szükséges idő (Il tempo che ci vuole) hasonló alapélményt dolgoz fel. A rendezőnő személyes történetével édesapjának, Luigi Comencininek, a „commedia all’italiana” halhatatlan mesterének is emléket állít. Felidézi gyermekkori csodálatát, amelyet az apa személye és a filmkészítés mágiája iránt érzett, majd megmutatja a kamaszkori illúzióvesztés drámáját is. Luigi Comencinire – születésének 110. évfordulója alkalmából – külön vetítéssel emlékeznek a sorozatban: az 1963-ban készült Bube szerelmese (La ragazza di Bube) egy toszkán parasztlány és egy gyilkosság miatt bujkáló volt partizán szerelmi drámája.

Vetítésével egyben a tavaly elhunyt Claudia Cardinale emléke előtt is tisztelegnek, aki 2018-ban személyesen is járt az Urániában a Budapesti Klasszikus Film Maraton vendégeként.
Hasonló korszak, hasonló szerelmi történet Maura Delpero Ezüst Oroszlánnal díjazott alkotása, a Vermiglio – A hegy menyasszonya (Vermiglio). Az Alpok festői szépségű, csendes falujában játszódó film egy szökött szicíliai katona és a helyi tanító legidősebb lányának szerelméről szól, finoman kidolgozott női nézőpontból.
A generációs tematikát variálja Margherita Spampinato Édes kincsem (Gioia mia) című filmje, amely egy nyaralás történetét meséli el.
A kis Nicót, aki mindenestől a mai kor gyermeke, egy szicíliai nagynénihez adják, aki egyedül él egy ódon épületben, wifi és a 21. század minden egyéb technikai vívmánya nélkül.
A modernitás és a múlt, az értelem és a vallás, a rohanó és a lelassult világ közötti összecsapás jellemzi a találkozást, lassacskán mégis mély kötelék alakul ki a két ember között. Stefano Chiantini Mint két tojás (Come gocce d'acqua) című történetében pedig egy keményszívű kamionsofőr és lánya kapcsolata elevenedik meg. Viszonyuk idilli, mindaddig, amíg a szülők közti szakítás törést nem okoz közöttük is. De amikor a férfi megbetegszik, és napi gondozásra szorul, lánya nem tud hátat fordítani neki.
A film vetítésén további titkokat is megtudhatunk a történetről, hiszen az Olasz Intézet vendégeként Budapestre érkezik Stefano Chiantini rendező.
A válogatás legrégebbi darabja Fellini 1953-as filmje, A bikaborjak (I vitelloni) egy álmos tengerparti kisváros aranyifjairól szól, akik sehogy sem akarnak belenőni a felnőtt életbe. Az önéletrajzi ihletésű film Riminibe, a rendező szülővárosába viszi el a nézőket. Fellini még pályakezdőként készítette; színészei közül Alberto Sordi később világsztár lett. A bikaborjakra rímel az Egy rossz korszak gyermekei (Strike - Figli di un'era sbagliata) című kortárs dramedy, amely három római fiatalemberről szól egy függőségeket kezelő intézet falai között. A filmet a főszerepeket alakító színészek együtt jegyzik rendezőként, a női főszerepet pedig a magyar közönség számára jól ismert Pilar Fogliati (Romantikus csajok, Túlagyalt randevú) alakítja, aki nemrég személyesen is járt az Urániában. Most a film egyik szereplő-rendezője jön el: Giovanni Nasta.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!