Etnikai konfliktus a vendégmunkások miatt

Etnikai konfliktushoz vezetett Nagyrédén, hogy az elvben a szüreti szezon idejére a községbe költöző romániai cigányok felforgatták a hevesi település életét, s az őszi alkalmi munkát is elvették a helyiek elől. A hatvan-nyolcvan romániai származású, magyar anyanyelvű vendégmunkásnak sebtében kellett elhagynia Nagyrédét, miután a helybéliek békésen, de nyomatékkal fejezték ki életvitelük miatti nemtetszésüket.

Fogják vissza magukat, ha már meg vannak tűrve – mondja öntudattal a nagyrédei Muskátli vendéglő tulajdonosnője a pár napja ott randalírozó vendégmunkásokról. A szórakozóhelyen körülbelül 15 magyar anyanyelvű, romániai illetőségű cigány ember múlt vasárnap hajnalban ittas állapotban poharakkal teli asztalokat borogatott, székeket zúzott. A tulajdonosnő helyi fiatalok segítségével eltávolíttatta őket a vendéglőből, de kint a többségben lévő romániaiak felülkerekedtek az összetűzésben, az egyik rédei fiatalt földön fekve rugdosták is. E véres eset után elégelte meg Nagyréde lakossága az itteni vendégmunkások – tulajdonképpen turista státusú romániai cigányok – több éve bántónak gondolt viselkedését. Még aznap délután – néhány fiatal értelmiségi kezdeményezésére – körülbelül száz falubeli gyülekezett a Muskátli vendéglő előtt. Némi várakozás után békésen elvonult ez a kicsiny demonstráló tömeg azokhoz családi házakhoz, melyek Réde egyre kevésbé szezonális vendégei számára – többnyire bejelentetlenül – szálláshelyül szolgáltak. Ám mire kiértek, nem volt kiknek kinyilvánítani, hogy a falu ragaszkodik régi nyugalmához, és nem tűri, hogy egy sajátosan új életvitel „triumfáljon” a környéken. A kérdéses házak, szobák bérlői, megneszelvén a faluközösség demonstrációját, kereket oldottak.
– Mivel hátul a kertben ástam, észre sem vettem, hogy a lakóim háromheti lakbérük megfizetése nélkül távoztak – mondja az idős háztulajdonos férfi, aki így ötvenezer forintjától esett el. Az udvaron találunk rá, ahol az elszelelt romániai cigányok után maradt hulladékot tüzeli el.
Először 1994 körül erdélyi magyarok látogatták alkalmi munkáért a szőlő-, málna- és szedertermesztéséről ismert mátraaljai települést. Még a kilencvenes évek végén magyar ajkú cigányok is érkeztek a nyomukban, ugyanazokból a mezőségi falvakból. Közben a munkaalkalom egyre fogyott, mert a gépesítés miatt csökkent a gyümölcstermesztés jövedelmezősége. A cigány atyafiak azonban egyre inkább rákaptak az itt-tartózkodásra, az utóbbi években szüret után sem távoztak. Bejelentett alkalmi munkavállaló kevés volt köztük, státusuk turista. A helybéliek mondják, hogy a hosszabbításhoz a szlovák határon pecsételik le útleveleiket kéthavonta. Rédének eddig jó volt a bora és a híre, de az utóbbi idők mezei lopásai, az idegenek garázda megnyilvánulásai árnyékot vetettek a településre életére.
– Eddig abból indultunk ki, hogy aki ide jön, magától értetődően elfogadja az itteni hagyományos közösségi normákat és a törvényt – közli Balázs József, aki ’91 óta Nagyréde polgármestere. Bár hivatalos panaszok nem érkeztek a vendégmunkások ellen, a problémát ő sem tartja mai keletűnek. Úgy vélekedik, az idegenrendészeti hatóság bevonásával, a nagyobb rendőri jelenlét elérésével, illetve a szállásadók helyi adóhatósági ellenőrzésével talán elejét lehet venni a további botrányoknak. Nagyréde már döntött: nem a korhely életvitelűeket várja Románia közelgő uniós csatlakozása után, hanem azokat, akik valóban munkát szeretnének vállalni.