„Felnyitott” zártkertek

A XI. kerületi önkormányzat a Lágymányosi-öböl és a Madárhegy után újabb nagyobb területtől vált meg a Kamaraerdő mellett, ebben az esetben azonban úgy, hogy a szerződés megkötésekor a bérlőknek még élő szerződésük volt a használatára. Kupper András fideszes politikus szerint ezzel az értékesítési folyamattal Újbuda jelentős vagyont veszít. A bérlők már fordultak a polgármesterhez, a főpolgármesterhez, sőt még a köztársasági elnöktől is segítséget kértek, de eddig a válaszleveleken kívül még hivatalos értesítést sem kaptak az értékesítésről.

Újbuda önkormányzata fejlesztéseket helyezett kilátásba a Kamaraerdő mellett mintegy 110 bérlő területén, csakhogy a modernizációra az ő kihagyásukkal kerülne sor. Azokat, akik már 30 éve bérlik és művelik a kertjüket, most egy tollvonással elszakították az egyetlen pihenési lehetőségüktől. A XI. kerületi polgármester ugyanis 15 hektár apportálásával létrehozta a Kamaraerdő Ingatlanfejlesztő Kft.-t, mely mögött – a HVG információi szerint – 85 százalékban a brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cég áll. Az ingatlanfejlesztő terveiben a körzet továbbra is zöld területként szerepel, de már nem zárt kiskertek egyvelegeként, hanem kertvárosi-hegyvidéki lakóövezetként.

Miért olyan sürgős?

A bérlők elővásárlási jogot követelnek, ezt azonban az önkormányzat azzal hárítja el, hogy hivatalosan a földterületek zártkertekként vannak bejegyezve, s mint ilyenekre – egy 2003-as törvény értelmében – nem jár az elővásárlási jog. A kiskerteket használók több mint fele már 2001-ben jelezte szándékát, hogy megvenné az egész területet, azonban akkor a kerület nem volt hajlandó eladni nekik. Ezen azért is háborodtak fel, mert korábban, amikor még nemcsak egy-egy évre hoszszabbították meg a szerződésüket, hanem tízre, azt ígérték nekik, hogy majd a bérlők megvehetik a földdarabot.
Vásárhelyi Katalin, a Kamaraerdő Zöldet Védők Társaságának elnöke, aki maga is bérel egyet a zárttelkekből, abszurdnak tartja, hogy 1997 óta csak egy-egy évre tudtak újabb szerződést kötni, mivel a díjat a mezőgazdasági termelésük arányában kell fizetniük, a termés azonban egy év alatt nem érhet be. – Ha a polgármester eladja ezt a részt, akkor nem értem, miért nem tudjuk ezt mi megvenni? – kérdezte Vásárhelyi, majd hozzátette, ők itt nagyrészt kisnyugdíjasok, ezért nem tudnak kifizetni 1,42 milliárd forintot, amennyiért értékesítették a területet. Pontosan érti, hogy így több bevétele származik a kerületnek, de szerinte ez így jogtalan haszonszerzés.
Molnár Gyula azzal indokolta a döntését, hogy nem vehetik mindig figyelembe a fejlesztés kárvallottjait, mert ha így tennének, „némi túlzással még mindig lóvasúttal közlekednénk” – fogalmazott a szocialista polgármester. Ráadásul a bérlők kártérítésben sem reménykedhetnek, mivel bár építési és megmaradási engedélyt kaptak üdülőházaikra, azokat nem véglegesítették, ezért ideiglenes építményeknek számítanak, amelyek után semmiféle térítésre nem jogosultak.
Radovics Csilla, a bérlőknek jogi segítséget nyújtó ügyvédnő azt mondta, hogy ezt az 1,42 milliárd forintot a használók 25 év alatt befizetik haszonbérleti díjként, ezért nem érti, miért vált ilyen sürgőssé a telkek eladása. Ingatlanforgalmi szakértők által számolt árak szerint a terület hektáronként nem kerülhet többe kétmillió forintnál, tehát ha az egész földdarabot nézzük, az mintegy 30 millió forintos árat jelent – indokolta Radovics, miért sokallja a Kamaraerdő Ingatlanfejlesztő Kft. által fizetett összeget. Az ügyvédnő további érdekességként említette, hogy 2003-ban az önkormányzat mégis eladott egy, az egész területet átszelő, nagyobb telekdarabot egy hazai vállalkozó egyik családtagjának.

Vagyonvesztés veszélye

– Itt 30 év forog kockán – mondta Vásárhelyi Katalin, aki a helyiekkel együtt annak idején egy gazos, rendezetlen földet vett át. Hatalmas erőfeszítésükbe telt, míg egyáltalán termőképessé tették. A bérlők arról is mesélnek, mennyi mindent hoztak ők itt létre, mennyi energiájukba és pénzükbe került, hogy ma ilyen kellemes ez a környezet, most pedig el akarják venni tőlük. Megélhetésük ugyan nem függ e kertektől, de mint mondják, az időseknek az életét hosszabbíthatja meg a friss levegő. Az önkormányzati választások után a régi-új polgármester 30 napos haladékot adott a bérlőknek, hogy a területet eredeti állapotába állítsák vissza, vagyis tegyenek mindent a földdel egyenlővé. Ennek nem kis költségeit természetesen a használóknak kellene állniuk. Vásárhelyi kijelentette, nem hajlandók megválni a saját kezükkel felépített vagyonuktól.
Kupper András szerint az egészben az a felháborító, hogy a bérlőknek szeptember 31-ig élő szerződésük volt, az értékesítésről szóló megállapodás pedig már ezelőtt megszületett. Nem érti, ha az önkormányzat egyenes úton jár, akkor miért van szüksége ilyen tulajdonostársra. – Ez az önkormányzat saját tulajdona, fejlessze, és csináljon vele ő maga, amit akar! – mondta Kupper. – Kinek fáj az, hogy a bérlőknek elővásárlási joguk legyen? Olyan dolgot butaság megszüntetni, ami egyébként az önkormányzatnak nem okoz veszteséget, az itt pihenőknek meg jó! – állította. Elmondta, értékesíteni akkor érdemes egy területet, amikor az önkormányzat a kellő fejlesztéseket már elvégezte. – Bizonytalan hátterű off-shore cégeknek ezek nélkül eladni a környéket vagyonvesztés! – hangsúlyozta. Szerinte Molnár Gyula többi értékesítési eljárásába ez tökéletesen beleillik. Mint ismeretes, a kerület korábban eladta a Lágymányosi-öblöt az MSZP közelinek tartott nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás nevével fémjelzett cégnek, amelyet a mostani beruházáshoz hasonlóan pályázat nélkül választott ki az önkormányzat, azóta pedig a Madárhegytől is „megszabadult” Újbuda.

Áprilisban a bíróságon

A kamaraerdeiek környezetvédelmi okok miatt is tiltakoznak a beépítés ellen, mivel a telkek éppen a természetvédelmi terület határán fekszenek. – A Levegő Munkacsoport (LM) szakmai szempontból egyetért a bérlőkkel, de nem kíván beavatkozni a kerülettel való vitájukba. A XI. kerület biológiai aktivitásértékét csökkentené, ha ezt a részt belterületbe vennék – véli az LM elnökhelyettese. Schnir Mária lapunknak elmondta, elég sok lombveszteség érte a körzetet, ezért is értenek egyet azzal, hogy maradjon meg a kiskertes mezőgazdasági terület. Az elnökhelyettes hozzátette, ha a munkacsoport is kap hivatalos értesítőt a belterületbe vonásról – ahogy más esetekben is szokott –, több mint valószínű, hogy a változatlanul hagyás mellett fognak érvelni.
A kamaraerdei bérlők ügye jövő év áprilisában folytatódik a bíróságon.