Újabb hullámokat vet a magyarországi Siemens-ügy: a hét elején egy hírportál elevenítette fel azt a történetet – amelyről annak idején lapunk is beszámolt –, hogy a Siemens Zrt. csak papíron létező és hajléktalanok által alapított vállalkozásoknak utalt át több száz millió forintos összegeket. A sikkasztás gyanújával folyó hatósági vizsgálatok részét képezi, hogy ezeken a fantomcégeken kormányzati közbeszerzésekből származó pénzeket is átfuttattak sikerdíj címén. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a fiktív cégekhez összesen másfél milliárd forint folyt be.
Az eset azt a kérdést is felveti, hogyan „vezethetnek” hajléktalanok a papírok alapján tekintélyes tanácsadó cégeknek tűnő vállalkozásokat. Lapunk megkeresésére Vágó Imre, a cégbíróság elnöki bírája elmondta: a hatályos jogszabályok alapján a cégbíróságok egy-egy vállalkozás megalapításánál csak a kérelmező által hozzájuk benyújtott dokumentumokat veszik figyelembe. Mivel más adat általában nem jut a tudomásukra, a bírák nem tudják kiszűrni a valótlan adatokat és a csalásokat. Az elnöki bíró szerint ugyanakkor lenne elméleti lehetőség arra, hogy jóval kevesebb fiktív céget jegyezzenek be Magyarországon. Már az is sokat javítana a jelenlegi helyzeten, ha a cégbíróságok rendelkezésére bocsátanák a lakcímnyilvántartásokat, s kötelezővé tennék az adatok ellenőrzését. Mindez jogalkotói szándék kérdése, ám egyelőre nincs napirenden a jogszabályok ez irányú módosítása – tette hozzá Vágó Imre. Igaz, a nyári törvénymódosítások hatására az adóhatóság szeptember 15. óta bizonyos feltételek teljesülése esetén felfüggesztheti, majd törölheti is az „eltűnő” cégek adószámát.
origo.hu
Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó
