A pszichiátriai betegségek közül elsősorban a skizofrénia néven ismert betegségcsoport kezelésére alkalmaznak olyan szereket, amelyek megakadályozzák, hogy a beteg annyira belemerüljön lelki gyötrelmeibe, hogy öngyilkosságot kövessen el. Ezek a gyógyszerek azonban egy igen kellemetlen – és elkerülhetetlen – mellékhatást is kiváltanak. Szedésük ugyanis viszonylag rövid idő alatt kóros elhízáshoz vezet, amiből újabb betegségek: úgynevezett metabolikus szindróma – ami az egyik legfontosabb cukorbajhoz vezető állapot –, illetve cukorbetegség vagy az életet közvetlenül is veszélyeztető szív- és érrendszeri komplikációk alakulhatnak ki. A pszichiátriai terápia során jelentkező elhízás jórészt a kórosan megnövekedett étvágy következménye, ami – a debreceni kutatók eredményei alapján – döntően azért alakul ki, mert a gyógyulás érdekében alkalmazott gyógyszerek egy nagyon fontos gyomor-bél rendszeri neurohormon hatását módosítják. Ennek a hormonnak alapvető élettani szerepe van az emésztéshez szükséges alapfolyamatok (bélmozgások, emésztőenzimek termelése), illetve a teltség, jóllakottság érzésének normális kialakításában. Így a kezelt beteg másként éli meg a táplálékfelvételhez, jóllakottsághoz kötődő élményeket, és ennek következtében a tápanyagfelvétel, illetve a tápanyag-hasznosítás zavara miatt elhízik. Más pszichiátriai betegségben, hangulatzavarokban szenvedő betegek gyógyszeres terápiája kapcsán is tapasztalható, hogy a beteg különösen éhes este, hiszen ilyenkor az alapbetegségének kezelésére szolgáló gyógyszerek mellett még nyugtatót, altatót is bevesz, amelyek egy része szintén fokozza az étvágyat – vázolja a problémát Szilvássy professzor.
Debrecenben „találtak” egy, eredetileg a cukorbetegség enyhe formájának kezelésére fejlesztett molekulát, ami a pszichiátriai szerekkel „koktélban” alkalmazva megakadályozza a pszichiátriai betegségek anyagcsere-mellékhatásait.
A további fejlesztések szempontjából igen fontos, hogy létrejöjjön Debrecenben a Farmapolisz, a gyógyszerekre, illetve egészséges élelmiszerekre szakosodó egészségipar. A kutatások olyan egyetemi-iparvállalati rendszerben zajlanak, amelyben az ipari partnerek tudományos tanácsadó testületei szakmailag és üzletileg is alaposan megszűrik a programokat. Amennyiben egy molekula fejlesztése túljut a legfelsőbb nemzetközi szakmai grémiumok szűrőjén, ahol a szakterület legnevesebb – elsősorban tengerentúli – szakértőinek támogatását sikerül megnyerni, gyakorlatilag eldől, hogy lesz-e a molekulából gyógyszerjelölt, vagy nem. Ilyen szintű szakmai testület támogató véleménye a legfontosabb elem egy ígéretes projekt sikeres kibontakoztatásához. Ez azonban még messze nem jelent kész gyógyszert, ugyanis a törzskönyvezéshez újabb százmillió dollárokat kell befektetni. Azért „csak” ennyit, mert a pszichiátriai betegségek elhízást okozó mellékhatásának kiküszöbölésére alkalmas molekulát más összefüggésben már megvizsgálták, és bebizonyították, hogy nem veszélyezteti más szervek működését.
A Farmapolisz másik nagy kutatási területe azoknak az élelmiszereknek a kifejlesztése, amelyek segítségével egészségesebb lehet az ember, vagy eredményesen kezelheti – nem gyógyszeres módon – meglévő betegségeit. Ilyen „csodaételt” ma is ismerünk néhányat. Ott vannak például a különféle joghurtok és kefirek, amelyek a szervezetben a szükségesnél esetleg kisebb számban jelen lévő laktobacilusok bejuttatásával fejtik ki áldásos hatásukat. Bökkenő csak akkor van, ha a jótékony hatásra szüksége lenne valakinek, ám tejérzékenysége miatt nála ezek az ételek is bajokat okoznak. Ahhoz, hogy az ilyen és ehhez hasonló problémákra minél több érdemi válasz szülessen, tovább kell erősíteni a kooperációt az egyetem különféle természettudományi, orvosi és agrárkutatással foglalkozó intézetei között. Ebből a megközelítésből igen szerencsés fordulatnak ítélhető a szegedi Biopolisz és a debreceni Farmapolisz közeledése. Mindkettő az Európai Unió több száz milliárd forintos fejlesztési programjának, a Pólus Programnak a tagja, s mindkettőben van hajlandóság arra, hogy a versengés helyett a közös fejlesztést válassza. Legalábbis erre látszik utalni az a tény, hogy a szegedi kutatók látnak fantáziát abban, hogy alapkutatási eredményeikre építve a debreceni Farmapolisz egészségmegőrző élelmiszert vagy eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségekre hatékony terápiát fejlesszen ki. Persze fordítva is igaz: a Debrecenben megkapaszkodó egészségipar komoly megrendelője lehet a Szent-Györgyi Albert és kollégái nyomdokán járó szegedi tudósoknak.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
