Ingyensör, esküdtszék és a hét kérdés

Az Alkotmánybíróság (AB) a jövő év első felében, várhatóan március végéig állást foglal arról: népszavazásra bocsáthatók-e a Fidesz és a KDNP kérdései – mondta az AB elnöke. Lapunknak adott interjújában Bihari Mihály közölte: az Országos Választási Bizottság elutasító és jóváhagyó határozatai ellen egyaránt érkezett kifogás a bírói testülethez. A hét kérdést hét külön határozatban elemzik. Megtudtuk: a Gyurcsány-csomaghoz tartozó, komplikált adójogi és más szabályok vizsgálatát is jövő év közepéig fejezik be. Azt még nem tudni, hogy a köztársasági elnök mikor kap választ az állami kitüntetések ügyében benyújtott kérdésére. A szabadságjogok témaköréről is később határoznak. Az elnök sajnálattal állapította meg, hogy a közszférát érintő megszorítások elérték az Alkotmánybíróságot is: szakértő munkatársaik 25 százalékát el kell küldeniük.

A tandíj, a vizitdíj, a nyugdíjasok munkavállalása és a kormánytagok felelőssége ügyében az Országos Választási Bizottság nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. A patikaszerek árusítása, a kórház-privatizáció és a földvásárlás kapcsán feltett kérdéseket viszont elfogadhatónak találta. Mikor dönt az Alkotmánybíróság arról: megtartható-e a referendum a Fidesz és a KDNP hét kérdéséről?
– Az OVB döntései ellen bejelentett kifogásokról – jogszabályi kötelezettségét teljesítve – soron kívül határoz az Alkotmánybíróság. Erre várhatóan a jövő év első felében kerül sor. Terveim szerint március végéig határozni fogunk. A döntések mielőbbi meghozásáért több alkotmánybírót kértem fel az ügyek feldolgozására és a határozattervezetek előkészítésére. Az előadó alkotmánybírók – munkatársaik segítségével – önállóan készítik el a tervezeteket, majd a testület elé terjesztik javaslataikat.
– Külön-külön vagy összevontan adják meg a választ a jogorvoslattal érintett témakörökben?
– Minden népszavazási kérdésről külön kell határoznunk. Az OVB-nek egyébként a hét kérdés ügyében hozott mind a hét határozatát megtámadták, összesen tizenhat kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az egyazon határozatokhoz benyújtott kifogásokat egyesítenünk kell.
– Évente hány népszavazási ügyük van, s ön milyen elvek szerint osztja el ezeket a bírák között?
– Az idén negyven kifogás érkezett ilyen ügyekben az Alkotmánybírósághoz. A testület húsz határozatot hozott, húsz további ügy kilenc témában még folyamatban van. A testület döntésére vár például az ingyensörrel és az esküdtszéki bíráskodással kapcsolatos kezdeményezés. Az egyes ügyek előadó alkotmánybíráit az Alkotmánybíróság elnöke jelöli ki. A szignáláskor figyelembe veszem a bírák ügyeinek számát s az alkotmánybírói törzskarban foglalkoztatott munkatársak speciális szakmai felkészültségét. Fontos szempont az is, hogy az adott ügynek volt-e már előzménye. Az esküdtszékről és a kórház-privatizációról szóló kezdeményezés például korábban is járt nálunk.
– Van-e ennek az ügycsoportnak valamilyen specialitása?
– A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény értelmében a népszavazási ügyekben bárki kifogással élhet az Alkotmánybíróságnál. Az AB jogorvoslati fórumként jár el: felülbírálhatja az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését. Az Alkotmánybíróság soron kívül határoz. Megjegyzem, hogy ha a testület megsemmisíti az OVB határozatát, és a bizottságot új eljárásra utasítja, a folyamat újra elindul, és a választási bizottság új határozatát ismét kifogással lehet megtámadni az Alkotmánybíróságon. Amennyiben az AB helybenhagyja az OVB-nek a kérdéseket hitelesítő határozatát, a kezdeményezőknek négy hónapjuk van az aláírások összegyűjtésére. Az OVB az összegyűjtött aláírások hitelesítéséről is állást foglal. A népszavazást ezután az Országgyűlés rendeli el, ám ez ellen is helye van jogorvoslatnak: az ügy ismét az Alkotmánybíróság elé kerülhet. A bírói testület az Országgyűlést is új határozat hozatalára utasíthatja. A népszavazás időpontját végül a köztársasági elnök tűzi ki. Hiába jár el tehát soron kívül az Alkotmánybíróság, a procedúra egy évet is igénybe vehet, az egyes népszavazási kérdések sorsa pedig eltérhet egymástól.
– Nyár óta szinte hetente hallani arról, hogy az AB ismét a Gyurcsány-csomag egyes elemeit tárgyalja. Olyan lehet ez, mint a Bokros-csomag volt. Mi jellemzi ezeket az ügyeket?
– Az ide sorolható rendelkezések köre igen vegyes. Azt is nehéz meghatározni, mely ügyek tartoznak az úgynevezett Gyurcsány-csomaghoz. Szakmai érdekszervezetek, politikusok és magánszemélyek egyaránt megkerestek bennünket kérelmeikkel. Az ügyek kiemelkedő társadalmi súlyát figyelembe véve az Alkotmánybíróság még nyáron eldöntötte, hogy soron kívül bírálja el a kérelmeket. Az állampolgároknak és a gazdaság szereplőinek egyaránt érdekük, hogy minél előbb döntés szülessen, és rövid ideig tartson a bizonytalan helyzet. Az ide sorolható témaköröket is több előadó alkotmánybíró között osztottam szét. Az általuk előterjesztett tervezeteket a testület több fordulóban vitatja meg.
– Végül is hány jogszabályról kell állást foglalniuk, és mennyi időn belül végeznek a munkával?
– Öt törvényről, illetve törvénymódosításról és egy kormányrendeletről gondoljuk úgy, hogy azok a csomag részei. E hat jogszabálynak szinte valamennyi rendelkezését megtámadták: összesen csaknem ötven indítványt kaptunk. A mai napig nyolc ügyben született döntés. Határoztunk például a házipénztáradóról, s alkotmányellenesnek ítéltük. Állást foglalt a testület a kamatadóról, a banki különadóról és az áfaemelés szabályairól – ezeket nem találta alkotmányellenesnek. December 19-én megkezdtük az elvárt társasági adóval kapcsolatos indítványok tárgyalását, s jelenleg más határozattervezeteken is dolgoznak a munkatársaink. Mivel igen összetett adóügyi kérdésekről is szó van, az ügyek előkészítése több időt vesz igénybe. Reményeim szerint azonban a jövő év első felében az utolsó indítványokról is határozhatunk.
– Félretettek-e ügyeket azért, hogy az ide sorolhatókat mielőbb lezárják?
– Az idén körülbelül 1200 beadvány érkezett hozzánk, a korábbiakkal együtt jelenleg 1500 ügyünk van. Nyilvánvaló, hogy valamely ügy soron kívüli elbírálása az összes többi elintézésének késedelmével jár.
– A szabadságjogok védelméért is többen megkeresték önöket. Határozataik mennyiben érintik majd a média-, a sajtó- és a gyülekezési törvényt? Mikor tárgyalják például a fővárosi önkormányzatnak a traktorok belvárosi közlekedését korlátozó rendeletét?
– Az Alkotmánybíróság olyan sorrendben tárgyalja az ügyeket, ahogy azok a döntés-előkészítés eredményeként érdemi elbírálásra alkalmassá válnak. Mint kifejtettem, a testület jelenleg elsősorban az OVB határozatainak és a Gyurcsány-csomaghoz tartozó jogszabályoknak a vizsgálatára összpontosít. Emellett a legrégebbi ügyeket igyekszik lezárni. Mindenki azt szeretné, ha a neki fontos kérdésekre adnánk meg mihamarabb a választ. Az Alkotmánybíróság teljesítőképességének is vannak azonban korlátai.
– Elnökként azt tartom a legfontosabbnak, hogy az Alkotmánybíróság munkáját hatékonyabbá tegyem. Ehhez modern munkaszervezetre van szükség, a teljesítményt csak így lehet növelni. Ebben még vannak tartalékaink. Bizonyos eredmények azonban már láthatók: az Alkotmánybíróság rekordot döntött az idén. Az elmúlt tizenhat év alatt még egyetlen esztendőben sem született annyi döntés, mint most. Ugyanakkor meg kell érteni, hogy nincs mód minden ügyet azonnal lezárnunk. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a közszférát érintő költségvetési megszorítások elérték az Alkotmánybíróság hivatalát is. Kénytelenek vagyunk a teljes létszám 10 százalékát érintő kötelező létszámleépítést végrehajtani. A tőlünk elvont bérkeret nagysága miatt az alkotmánybírák döntés-előkészítő munkáját közvetlenül segítő jogász munkatársak számát 25 százalékkal csökkentjük. Ez kihathat a jövő évi teljesítményre. Ami a szabadságjogokkal összefüggésben feltett kérdéseket érinti: a médiatörvénnyel kapcsolatos, évekkel ezelőtt érkezett indítvány tárgyalását folytatjuk. A többi ügyben az idén érkeztek az indítványok. Vizsgálatukat megkezdték az előadó alkotmánybírák. Hogy az egyes ügyek mikor kerülnek a teljes ülés napirendjére, arról az AB honlapja ad majd felvilágosítást.
– Mikor kap választ önöktől az állami kitüntetések adományozása ügyében az államfői jogkört érintően a köztársasági elnök?
– A köztársasági elnök az alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezését kérte az Alkotmánybíróságtól. Szemben az előzetes normakontrollra irányuló államfői indítványokkal, az Alkotmánybíróságnak ez ügyben nem kell soron kívül eljárnia, a kérdés ugyanakkor már több alkalommal szerepelt a teljes ülés napirendjén. A döntés kimunkálásához hosszabb idő kell, ezért az ügy lezárásának időpontját nem tudom megmondani.
– Jövőre ismét több új alkotmánybírót választ az Országgyűlés. Megítélése szerint okozhat-e fennakadást a testület munkájában az új bírák jövő évi belépése?
– Nem az új alkotmánybírák belépése, hanem a régiek kiválása lassíthatja a döntéshozatalt. Az alkotmánybíráskodás külön jogászi szakma, amit sem az egyetemen, sem máshol nem lehet megtanulni. Egy új alkotmánybíró egy-két év alatt sajátítja el a szakma fortélyait, azt a sajátos elemzési és érvelési módot, amelyet a testület tizenhat éves fennállása alatt kialakított. Bízom abban, hogy az Országgyűlés – ígéretéhez híven – februárban megválasztja a testület új tagjait.