Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvény elfogadása miatt – jelentette be tegnap Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. Mint mondta, csalódottak, amiért Sólyom László köztársasági elnök aláírta a kórháztörvényt, és továbbra is úgy vélik, hogy a jogszabály sérti az önkormányzatok jogosítványait. Magyarországon nincsenek régiók – indokolt Mikola –, csak megyék, ezért nem járható út, hogy az önkormányzatok megkerülésével, a regionális egészségügyi tanácsokban döntsenek a kórházi ágyszámokról. Mint ismeretes, a T. Ház által nemrégiben elfogadott, kórháztörvényként ismert jogszabály azt rögzíti, hogy a jövőben 39 súlyponti kórház lesz az országban. A jogszabály a többi kórház esetében csak azt határozza meg, hogy az egyes szakterületeken régiónként hány ágy működhet. Az aktív kórházi ágyak száma is jelentős mértékben csökken az új törvény értelmében.
Az MSZP-s Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszternek a Fidesszel ellentétben meggyőződése, hogy a kórháztörvény kiállja az alkotmányosság próbáját.
*
Sólyom László, aki kiváló szakértője az alkotmányjognak, aláírta a jogszabályt – mondta Kökény Mihály. – A régió létező fogalom – érvelt –, az uniós pénzosztás is regionális alapon történik, a regionális egészségügyi tanácsok döntése pedig csak akkor léphet hatályba, ha azzal az intézményeket fenntartó önkormányzatok is egyetértenek; ha pedig nincs egyetértés, akkor a döntés a miniszteré.
Az SZDSZ-es Horn Gábor is azon az állásponton van, hogy a régiók igenis léteznek, hatásköreiket a következő években tovább fogják erősíteni. Az sem igaz szerinte, hogy ezek a tanácsok „a kórházi ágyszámokról az önkormányzatok feje fölött” döntenek, hiszen a tagokat az önkormányzatok delegálják.
Mikola István tegnap azt is közölte: önálló képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek a helyi adókról szóló 1990-es törvény módosítása érdekében, mivel a patikaliberalizációs törvény holnapi hatálybalépése nyomán azok a benzinkutak, szupermarketek és egyéb boltok is mentességet kapnának az építményadó alól, ahol vény nélküli gyógyszereket árulnak. A fideszes politikus úgy módosítaná a helyi adókról szóló jogszabályt, hogy továbbra is csak a gyógyszertárak mentesülhessenek az építményadó-fizetési kötelezettség alól, a gyógyszert is forgalmazó egyéb vállalkozások viszont nem. Mikola kiemelte, azzal sem értettek egyet, hogy a gyógyszerek kikerüljenek a patikákból, az azonban végképp elfogadhatatlan, hogy ezek az elsősorban multinacionális cégek mentesüljenek az adófizetés alól.
Kökény Mihály erre úgy válaszolt: a gyógyszer-forgalmazási törvénynek nem az volt a célja, hogy minél szélesebb körű adómentességet biztosítson, de ha mégis ez a helyzet áll elő, akkor azon változtatni kell. Párttársa, Schvarcz Tibor viszont az MTI-nek még azt is csúsztatásnak nevezte, hogy mentességet élveznének az építményadó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyek profiljukon kívül gyógyszert is árusítanak. Állítja: az adómentesség csak a gyógyszertárakra vonatkozik.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő