Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége azt a több egészségügyi törvényt módosító indítványt, amely szabályozza a vizitdíj és a kórházi napidíj mértékét, a kedvezményezettek körét és a várólisták rendszerét. Így február 15-től háromszáz forintos vizitdíjat kell fizetni az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban részesülőknek. Ha valaki egy évben számlával igazoltan hússzor kifizette már az összeget, helyhatósága jegyzőjénél kezdeményezheti a huszonegyedik 300 forint visszaigénylését, amenynyiben a megfelelő adatlapokat kitölti. A javaslat a háziorvosok kapacitását is próbára teheti, nekik ugyanis ezentúl számlák tucatjait kell kitölteniük. Azok a személyek, akik fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szorulnak, háromszáz forintos napidíjért kórházi ágyhoz juthatnak. Ha a beteg nem a területileg illetékes egészségügyi intézménybe kéri felvételét, az ellátásának harminc százalékát kell kifizetnie. A javaslat tartalmazza a patikaalapítási jog felülvizsgálatát, eszerint bizonyos feltételek teljesítése esetén bárki (például megfelelő tőkeháttérrel rendelkező multivállalat is) nyithat gyógyszertárat. A gyógyszerforgalmazás liberalizációja eredményeként pedig több száz, recept nélkül vásárolható készítmény benzinkutaknál és bevásárlóközpontokban is beszerezhető lesz.
Gyakorlatilag új alapokra helyezi a kormány az államigazgatást: az országos hatáskörű szervezetek többsége ezentúl nem törvényi szabályozás alá fog esni, szerkezeti átalakításokról a jövőben kormányrendelettel dönthetnek. A kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvények módosítása olyan intézményeket érint, mint az APEH, az OEP, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Államkincstár vagy a vám- és pénzügyőrség. Ezen hatóságok szervezeti felépítését és feladatköreit ezentúl a kabinet a parlament megkerülésével megváltoztathatja, vagy akár meg is szüntetheti. Több intézményt ugyanakkor továbbra is kormányhivatalként nevez meg a jogszabály, így szervezeti átalakításuk csak a parlamenti többség áldásával történhet. A törvénymódosítás szerint a kancellária államtitkárai számát négyről tízre emelik.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása értelmében az egészségre különösen ártalmas munkát végzők csak akkor mehetnének korkedvezményesen nyugdíjba, ha többletjárulékot fizet a munkáltatójuk. A T. Ház arról is döntött, hogy a gyed, illetve a nagycsaládosoknak juttatott gyet az inflációnál is kisebb arányban, négy százalékkal nő jövőre, a családi pótlék pedig 6,2 százalékkal. Új szigorítás: a háziorvosok a jelenlegi 12 ezer forint helyett hatezer forintig írhatnak fel gyógyszereket, efelett csak szakorvos javaslatára, a területi egészségbiztosító jóváhagyásával juthatnának hozzá készítményekhez 12 ezer forintig. A szociális segély legnagyobb összege nem haladhatja meg jövőre a nettó minimálbér összegét, ezenkívül csak a közmunkában részt vevők lennének rá jogosultak.
Szocialista nyomás az szdsz-es miniszteren. Erős MSZP-s nyomás nehezedik Molnár Lajosra (SZDSZ) az egészségügyi reform ügyében. Ezt Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője mondta az MTV Nap-kelte című műsorában. – Minden koalíciós döntés kompromisszumos – felelte arra a felvetésre, hogy az MSZP budapesti egészségügyi tagozatának elnöke, Havas Szonja a Szent János Kórház igazgatója, és az általa vezetett intézmény utólag mégis bekerült a kiemelt kórházak közé. Pető provinciálisnak nevezte azokat a szempontokat, amelyek alapján a kiemelt kórházak számát az eredeti elképzelésekhez képest növelték. Így jöhetett létre az a helyzet, hogy a fővárosban a Semmelweis Egyetem által működtetett, kiemelt Kútvölgyi tőszomszédságában szintén a kiemeltek közé került egy kétszáz éves kórház, rossz infrastruktúrával. Pető szerint az egészségügyi miniszteren múlik, enged-e ilyen és hasonló nyomásoknak. Úgy vélte, ha Molnár nem enged, bukik az egész ügy. – Akkor is érdemi a változás, ha az eredeti elképzelésekhez képest engedményeket teszünk – magyarázta az ügyvivő.
origo.hu
Nem akármilyen világsztárral edzett a honvédelmi miniszter
