Mi veszett Mohácsnál?

k ö n y v e s h á z

Hanthy Kinga
2006. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emlékezetes mondat: „1526. szeptember elsején hosszú szekérsor vonult a Mecsektől nyugatra eső dombok között kanyargó csatakos országúton.” Így kezdődik Nemeskürty István 1966-ban megjelent Ez történt Mohács után című könyve, amely több nemzedék történelmi tudatát rengette meg. Nemeskürty munkája azt a megcsontosodott közhelyet foszlatta szét, amely szerint Mohács „nemzeti nagylétünk nagy temetője” volt, a csatavesztés következtében az ország katonai ereje megsemmisült, ráadásul Magyarország elvesztette nemzeti függetlenségét. Ezzel szemben Mohács után néhány héttel a törökök elvonultak, s majd csak tizenöt év múlva szállták meg az országot. Ez történelmi tény. Mohácsot követően tehát elmúlt a veszedelem, sőt novemberben a szabad és független országnak alkotmányosan választott új királya lett. Nemeskürty tétele tehát az, hogy vészről nem beszélhetünk, sőt szerinte az ország korábban egyetlen katonai vereséget sem úszott meg ilyen szerencsésen. Ami azonban utána következett, az a feudális magyar társadalom óriási felelőssége.
Nemeskürty István történelmi tudósítása a hatvanas évek egyik legnagyobb könyvsikere lett, indulatos vitákat váltott ki történészi és más értelmiségi körökben, azonban a Mohács-kérdésen is túlmutatott az az örvendetes tény, hogy a közvélemény s ezen belül az ifjúság érdeklődése középkori históriánk felé fordult.
Az Osiris Kiadó nagyszabású Nemzet és emlékezet sorozatának legfrissebb darabja, a vaskos Mohács-kötet is ízelítőt ad az említett vitából, ugyanakkor korabeli források segítségével mutatja be a csata történelmi előzményeit, a közvetlen előkészületeket, s elénk tárja az ütközetről szóló beszámolókat. Egybegyűjtve tanulmányozhatjuk a szemtanúk leveleit, többek között Burgio pápai követ jelentéseit, Brodarics István Igaz történetét az ütközetről, és persze az oszmán forrásokat, krónikákat, győzelmi jelentéseket. A kötet szerkesztője, B. Szabó János külön fejezetet szentelt a régészeti feltárásoknak, a tudományos, közéleti és népi emlékezetnek, amelybe éppúgy beletartozik Pázmány Péter írása az ország romlásának okairól, mint az a polémia, amely 1857-ben bontakozott ki Than Mór Mohácsi vész című képéről.
(Mohács – Nemzet és emlékezet. Szerkesztette: B. Szabó János. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 8980 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.