Mindenki jöhet hozzánk dolgozni?

Bulgária és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától, 2007. január 1-jétől a két ország állampolgárait mint uniós állampolgárokat megilleti a szabad mozgás és tartózkodás joga. A két új tag előtt az uniós országok egy része teljesen, másik része pedig részlegesen nyitotta meg munkaerőpiacát. A döntést legkésőbb hazánk hozta meg. Eszerint Magyarország ütemezetten nyitja majd meg munkaerőpiacát a bolgár és a román munkavállalók előtt, ami azt jelenti, hogy Bulgária és Románia uniós tagságának első két évében 219 szakmára terjed ki az automatikus engedélykiadás.
Korábban a kormány még 140 szakma esetében tette volna lehetővé keleti társaink könnyebb elhelyezkedését, ám úgy tűnik, a munkaadói oldal sikeresen lobbizott a döntés előtti utolsó napokban. Ugyanakkor a kormányszóvivő tájékoztatása szerint, a lista a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatára bővült. A közzétett lista, mely tartalmazza az érintett szakmákat lényegében az egész gazdasági spektrumot lefedi. Így jöhetnek mérnökök, orvosok, szakorvosok, ápolók, informatikusok, üzletkötők, szociális munkások, könyvelők, hentesek, de még házvezetőnők is. Emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még úgy nyilatkozott: hazánk úgynevezett hiányszakmákban teszi lehetővé a két új tagország állampolgárainak a könnyebb elhelyezkedést. Hasonlóan fogalmazott Danks Emese kormányszóvivő is a lista múlt heti nyilvánosságra hozatalakor. A szóvivő kijelentette, azokon a területeken, ahol nincs szükség többletmunkaerőre, fennmarad a jelenlegi munkavállalási rendszer, és csak fokozatosan, egy-egy szektor munkaerőigényét is figyelembe véve nyitják meg a munkaerőpiacot. Mivel a következő szakmákat is megtalálhatjuk a listán feltételezhetően hazánk komoly filozófus-, történész-, zenész-, újságíró- és könyvtároshiánnyal küzd, de kevesen vannak a háztartási alkalmazottak, a fedélzetmesterek és a kozmetikusok is.
A 219 érintett szakmában – mely lista a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján megtalálható – Magyarországon elhelyezkedni szándékozó román és bolgár állampolgároknak kérni kell ugyan munkavállalási engedélyt, de annak megadása automatikus lesz. A kilistázott szakmák és ágazatok mellett továbbra is könnyítetten juthatnak majd a munkaerőpiacra azok, akik gyakornokként dolgoznak vagy szezonális munkát vállalnak. Ezekben az esetekben megmaradna az eddig alkalmazott kvótarendszer, vagyis évente 700 gyakornok, illetve 8 ezer szezonális munkás dolgozhat hazánkban. A Bevándorlási és Állampolgársági hivatal statisztikai adatai szerint, idén az első fél évben Magyarországon 82 082 külföldi élt bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel. Ezen külföldiek 52,5 százaléka román, 11,2 százaléka szerb-montenegrói vagy volt jugoszláv, közel tíz százaléka pedig ukrán állampolgárságú. A fél év során a regionális igazgatóságokhoz 23302 külföldi fordult új tartózkodási engedélyért vagy meghosszabbításért. A tartózkodási engedély kiállítását és meghosszabbítását a kérelmek 56,5 százaléka esetében munkavállalási célból kezdeményezték, de jelentős, 17,2 százaléknyi a családegyesítési és 9,7 százaléknyi a tanulmányi célú kérelem is.