A megszületett egyezség tisztségviselők szerint a szárazföldi és vízi határellenőrzések 2007 decemberétől kezdődő fokozatos megszüntetését irányozza elő, azzal a feltétellel, hogy a többségükben kelet-közép-európaiakból álló csoport országai addigra eleget tesznek az unió által megkövetelt szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági előírásoknak.
Az EU szakértői nyár végéig további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetőleg ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez. A megállapodás arra a portugál előterjesztésre épül, amely lehetővé teszi, hogy az új államok egyelőre ne a késve készülő, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak.
*
A schengeni övezetről szóló egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között az európai uniós egység épülésének jegyében. A megnövekedett felelősség miatt azt is előírja, hogy a szóban forgó országok külső határain fokozzák az ellenőrzést. A most korszerűsítés alatt álló számítógépesített információs hálózat a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter a döntést követő tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a Strasbourgba telepített új rendszer késlekedése volt a fő ok, amelyre hivatkozva a régi EU-tagok halasztani próbálták az új uniós államok mielőbbi csatlakozását a schengeni rendszerhez.
A huszonegy éve aláírt schengeni egyezmény máig az EU egyik legsajátosabb és legellentmondásosabb dokumentumának számít, végrehajtása körül számos bonyodalom támadt már. Ez az oka, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelő körben még mindig nem működik teljes egészében. 1985. június 14-én még csak öt EU-tagállam – Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – írta alá az egyezményt a nagyhercegségnek a szerződés nevét adó kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Azóta számos ország csatlakozott hozzá, de alkalmazása több EU-tagállamban még mindig súlyos nehézségeket okoz; a jelentős vízi határral rendelkező Nagy-Britanniában és Írországban – saját megítélésük szerint – jóformán lehetetlen. A nehézségek miatt az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe.
Magyar–orosz egyeztetés. A közös magyar–orosz kormányülés előkészületeiről is tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetője Brüsszelben. Mindkét külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ évzáró tanácskozásán vett részt a belga fővárosban. A megbeszélésen szó volt a gazdasági, energetikai együttműködésről is. Lavrov biztosította Göncz Kingát, hogy a Magyarországnak szóló orosz energiaszállításokkal az idén nem lesz probléma. (MTI)
origo.hu
Újabb részletek a halálos autóbalesetről: részeg sofőr okozhatta a Wartburg vezetőjének halálát
