Mintegy két hete, jelentős figyelmet keltve, a Magyar Nemzet egész oldalnyi cikket közölt a Mundus Kiadó készülő tizennégy (és már korábban megjelent további öt) ’56-os kiadványának egyikéről. A lap november 30-i számában arról olvashattunk, hogy a Mundus Kiadó „szintén nyílt közbeszerzés nélkül” támogatást kapott a MeH-től Mécs Imre Napirend után című kötete kiadására. Bár szívünk szerint feltennénk a kérdést, a t. cikkíró (P. G.) hogyan képzeli el egy egyedi szellemi termék esetén a nyílt közbeszerzést (ki és hogyan lehetne a versenyeztetés további tárgya), de ezt most nem tesszük meg. Inkább arra szeretnénk felhívni kedves figyelmét, hogy meggyőződésünk szerint a biztosított támogatás jó célt szolgált. Hiszen az 1957-ben eredetileg halálra ítélt, majd utóbb hat év börtönbüntetést szenvedett szerző nem kevesebbet tett, mint vette a bátorságot, hogy a parlament képviselői közösségét, majd azon keresztül az egész országot figyelmeztesse: ’56 tiszta és nagyszerű mozgalma az emberek spontán összefogásából született. És ennek az összefogásnak olyan mélyreható ereje lett, hogy igen nagy számban voltak, akik november 4. után tovább tárgyalva, tüntetve, szamizdatokat gyártva, tiltott rádiókat működtetve, fegyveresen harcolva majd egy évig még nem tudtak lemondani a szabadság reményéről.
Igazán sajnáljuk, hogy az állami kiadások mikéntjét egyébként igen helyesen szemmel tartó publicista ezúttal azt sem volt hajlandó figyelembe venni, hogy a Mundus Kiadó a Magyar Nemzet olvasótábora előtt már ismert másik tizenhárom frissen megjelenő, illetve az előző két év folyamán megjelent további öt, ugyancsak ’56-tal foglalkozó kiadványához – amint az köztudomású – hasonló módon kapott támogatást: szinte teljes egészében közvetlen vagy közvetett kormányzati forrásokból, néhány esetben pedig hasonló nagyságrendben. E támogatások nélkül kiadónk nagyszabású terveit képtelen lett volna megvalósítani.
Mundus Könyvkiadó
Budapest

Kamuprofilok, hazugsággyár, lebukás – újabb leleplezés rengette meg Magyar Péteréket!