Biztosan nem lesz lehetőség arra, hogy a külföldön pihenő, adózatlan jövedelmeket kedvezményes osztalékadó mellett hozhassák haza a tulajdonosok. Legalábbis ezt közölte tegnap a pénzügyi tárca szóvivője. Pichler Ferenc szerint hosszas egyeztetések után végül belátták, hogy jogos az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felvetése, miszerint az új szabályozás ok nélkül részesítené előnyben azokat, akik az adók elől a határokon túlra menekítették vagyonukat.
Emlékezetes, hogy a tízszázalékos osztalékadó ötlete és a teljes anonimitás lehetősége még tavaly nyáron vetődött fel. A javaslat elkészítését a kormány őszre ígérte, ám a szabályozás azóta is várat magára. Nem véletlenül: adószakértők már a gondolat megfoganásakor arra intettek, hogy az anonimitás jogszabályba emelése szélesre tárná a kapukat fekete pénzek előtt, amiket tisztára moshatnának Magyarországon. Ezzel hazánk komoly nemzetközi vállalásokat szegett volna meg, és az adózatlan jövedelmek kedvező elbírálása morális aggályokat is felvet – közölte lapunk kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Úgy tűnik, mára ezt a kabinet is belátta. Azok, akik mindenképpen haza kívánják hozni vagy éppen ki akarják vinni a kérdéses pénzeket, ma már más megoldásokat keresnek, többek között off-shore cégeket. Az adóparadicsomokban ténykedő vállalkozások nemcsak a vagyonok ki-, hanem bemenekítésében is jól jöhetnek, bár vitathatatlan, hogy az előbbi a jóval gyakoribb eset, különösen manapság.
– Valóban nő az igény az off-shore cégek iránt – számolt be lapunk kérdésére Kiss Viktor, a területen járatos Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa, aki azt is elárulta, hogy adóoptimalizálásra elsősorban a társasági és az osztalékadó terén van lehetőség. Az előny tagadhatatlan: míg 100 millió forintnyi, vállalkozásból kivont jövedelem esetén a hazai adóteher 25 millió vagy 35 millió forint, egy off-shore cég alapítása és éves fenntartása csupán egymillió forint. További előnyök lehetnek a rugalmas könyvviteli szabályok, valamint a személyes adatok titkossága, ami megnehezíti a revizorok életét. A tízezer vagyonosodási vizsgálat hírére pedig immár azok is adóparadicsomokba menekíthetik kisebb-nagyobb vagyonukat, akik ezt eddig – komoly fenyegetés hiányában – nem tették meg.
Off-shore-szerű cégek itthon is léteznek, annak ellenére, hogy a négyszázalékos adókulcsot biztosító hivatalos off-shore státus már nem létezik. E vállalkozások tényleges adóterhelése azonban így is nyolc százalék körüli szinten maradt, egészen a különadó tavalyi bevezetéséig: azóta tizenkét százalék körüli adóteherrel számolhatunk. Szakértők arra számítanak, hogy az adóracionalizálás érdekében még Magyarországon lévő társaságok is hamarosan szedik a sátorfájukat és kedvezőbb terepet keresnek, ilyet immár Európán belül is könnyen találnak. A különadó bevezetése tehát ellentétes a cégek idecsábítását szolgáló törekvésekkel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
