A rendőrséget nem illeti meg az a jog, hogy a bűncselekmények számos csoportjában nem kellően körülhatárolt módon, titkosszolgálati eszközökkel gyűjtsön adatokat az állampolgárokról. Értesüléseink szerint az Alkotmánybíróság (AB) emiatt megsemmisítette a rendőrségi és a büntetőeljárási törvény 2003-ban elfogadott rendelkezéseit.
A Medgyessy-kormány idején az Országgyűlés úgy döntött: a rendőrség titkos megfigyelést alkalmazhat, felbonthatja az állampolgárok leveleit, lehallgathatja a telefonjait, lakásukat távollétükben átkutathatja bűncselekmény gyanúja esetén. Sőt akkor is, ha a cselekményt csak tervezik. A rendelkezéseket a Bács-Kiskun Megyei Bíróság büntetőkollégiuma kérdőjelezte meg az AB előtt. Az indítványozó szerint a jogállam normáival, a jogbiztonság követelményével nem egyeztethető össze a rendőrségi törvény és a büntetőeljárási jogszabály 2003-as módosítása. Úgy tudjuk, az alkotmánybírák az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélték a kifogásolt paragrafusokat.
Közben az AB Paczolay Péter személyében megválasztotta helyettes elnökét. Paczolay március 11-i hatállyal veszi át a hivatalt, megbízatása három évre szól.
origo.hu
Szörnyű motorosbaleset Pécsváradon; kiderült, ki hibázott
