Egy lapunk birtokába került feljegyzés szerint Szekeres Imre honvédelmi miniszternek azt javasolják, hogy bővítse ki a honvédelmi tárcánál eddig szinte csak névleg működő Nemzetbiztonsági Iroda hatáskörét, és ezt az irodát egy minisztériumi csúcsszervként működtesse, amely egységesen irányíthatná a jövőben a katonai elhárítást és felderítést. A Szekeresnek eljuttatott elképzelés tehát egy új, összevont katonai nemzetbiztonsági szervezet létrehozását irányozza elő a honvédségen belüli elhárítással és bűnmegelőzéssel foglalkozó Katonai Biztonsági Hivatal és a katonai felderítést végző Katonai Felderítő Hivatal központi vezetésének kialakításával. A szervezet élén a honvédelmi miniszter állna, akinek alárendeltségében dolgozna egy új szervezet, a katonai nemzetbiztonsági hivatal főigazgatója, miközben a tárcavezető munkáját egy nemzetbiztonsági főosztály is segítené a minisztériumban.
Az új nemzetbiztonsági vezető szervnek 12 tagja lenne, az irodán dolgozna három-három felderítő- és biztonsági tiszt, két pénzügyi és két jogász tiszt két asszisztens segítségével. Az új főigazgatónak három helyettese lenne: a felderítőhelyettes (aki a katonai felderítőtörzset vezetné) és a katonai biztonsági helyettes (aki alá katonai biztonsági tisztek tartoznának) mellett tevékenykedne a nemzetbiztonsági irodán egy általános helyettes is, aki a főigazgatót váltaná annak akadályoztatása esetén a funkciójában. A hadsereg Szekeres minisztersége idején elkezdett gyökeres átalakításához hasonló átszervezés a katonai nemzetbiztonsági főigazgató alá rendelne még több főosztályt is. A jogi ellenőrzés, az ügyvitel és a titokvédelem az úgynevezett tervezési és koordinációs főosztály, a katonákra vonatkozó belső bűnmegelőzési és biztonsági ellenőrzés pedig a szervezeti biztonsági osztály feladata lenne a jövőben.
A koncepció nemcsak a katonai szolgálatok közvetlenebb irányításának lehetőségével kecsegteti a minisztert, hanem elhúzza a mézesmadzagot Szekeres előtt azzal is, hogy kijelenti: az elképzelések megvalósításával a Katonai Biztonsági Hivatal rendkívül értékes, a Gellért-hegy oldalában lévő, Schweidel József utcai ingatlana kivonható lehetne a kincstári vagyoni körből, és eladhatóvá válna, amely „korántsem mellékes szempont a tárca jelenlegi pénzügyi helyzetében”. Az értékesítésre a tervezet szerint úgy nyílna lehetőség, hogy az összevont katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak csak két bázisa működne a jövőben (az egyik a Katonai Felderítő Hivatal jelenlegi, XI. kerületi, Bartók Béla úti központjában, a másik pedig a felderítők II. kerületi, Budakeszi úti bázisán), a Katonai Biztonsági Hivatal területi szerveit pedig a Magyar Honvédség bázisain helyeznék el.
A katonák elképzeléseivel gyökeresen ellentétes annak a testületnek az ajánlása, amelyet Szilvásy György kancelláriaminiszter kért fel egy koncepció kidolgozására a nemzetbiztonsági szolgálatok öszszevonásáról. A munkacsoportot a kádári III-as főcsoportfőnökség egykori tagjait is alkalmazva Vidus Tibor vezérőrnagy vezette, aki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt a Horn-kormány idején. Ez a grémium természetesen az egyetlen költségtakarékos és szakmailag is indokolt megoldásnak azt tartja, ha a funkcióik alapján vonják össze a titkosszolgálatokat. Ez azt jelentené, hogy a Gyurcsány Ferenc bizalmasának számító Szilvásy György által vezetett kancellária felügyelné az összes nemzetbiztonsági szervezetet, meghagyva a katonáknak néhány kis létszámú felderítő- és belbiztonsági alakulatot. A testület állítása szerint a tárcákon belüli összevonás ugyanis nem szüntetné meg a hatásköri párhuzamosságokat, ráadásul a hírszerzési és az elhárítási feladatok jelentős része szakmai és konspirációs szempontból is csak elkülönítve folytatható. Magyarán a katonai titkosszolgálatok ma is számos olyan feladatot végeznek, amelyeket a polgáriak is, arról nem beszélve, hogy az elhárítás néha magukra az ügynökökre is figyel, miközben alapvetően más az információs hálózata és a feladata, mint a külföldi megbízatásokat is betöltő hírszerzőknek.
A munkacsoport azt is megállapítja, hogy a katonák által javasolt összevonás megtakarítást is alig jelentene, miközben kialakulna egy szakmailag nem indokolt, új felső szintű vezetése a szolgálatoknak.
Vidusék tehát azt kezdeményezik, hogy a hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalhoz tartozzon a jövőben a Katonai Felderítő Hivatal tevékenységének nagy része is, főként azok a feladatok, amelyek a biztonság- és katonapolitikai információk megszerzésére irányulnak. A Katonai Felderítő Hivatalt viszont gyakorlatilag megszüntetnék, hiszen tervük szerint csak egy kis részét tartanák meg katonai felderítőszolgálat néven az elektronikai és hadműveleti csapatfelderítő tevékenység ellátására a Honvédelmi Minisztérium speciális egységeként.
A Szilvásy által megrendelt koncepció szerint még rosszabbul járna a Katonai Biztonsági Hivatal, amelyet úgy olvasztanának be a kancelláriaminiszterrel szintén jó kapcsolatokat ápoló Galambos Lajos által vezetett, polgári elhárítószervként működő Nemzetbiztonsági Hivatalba, hogy az utóbbi szervezet irányítási rendszerén nem változtatnának. A katonai elhárításból ezek után legfeljebb egy katonai védelmi szolgálat elnevezésű alakulatot tartanának meg a honvédelmi miniszter vagy az egyik szakállamtitkár irányításával, hogy így biztosítsák a honvédségen belüli bűnmegelőzést.
A tervezet elbánna a rendvédelmi szerveken belüli bűnmegelőzéssel foglalkozó Rendvédelmi Szervezetek Védelmi Szolgálatával is. Mivel a szakértők szerint ez a szervezet többnyire csak akadályozza és veszélyezteti a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleteit, a jövőben csak úgynevezett életvitel-ellenőrzési és vizsgálati tevékenységet láthatna el az igazságügyi és rendészeti miniszter irányításával. A titkos információgyűjtési és titkos nyomozati feladatokat viszont átvenné a szervezettől a Nemzetbiztonsági Hivatal.
A koncepció 2008. január elsejére tervezett végrehajtásához kétharmados parlamenti többség szükséges, de nem teljesen reménytelen, hogy a kormány javaslatát elfogadja az Országgyűlés. Az erről készített előterjesztés az elképzelések szerint az év második felében kerülhet a parlament elé, és mint Kövér Lászlótól, a Fidesz volt titokminiszterétől megtudtuk, a dokumentumot bizonyos feltételekkel elfogadhatja az ellenzék is.
A Fideszen belül azonban szintén ellenkező vélemények alakultak ki az összevonásokról: vannak, akik nem áldoznák fel a Szilvásy-féle központosítási koncepció oltárán a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok önállóságát. Különösen annak ismeretében tartják megalapozatlannak a kormánytanácsadók javaslatát, hogy azok mélyebb ismereteket biztonsági okokból természetesen nem szerezhettek a szolgálatok jelenlegi működéséről. A szakértők egy része azért is óvatosságra int az összevonások ügyében, mert külföldi elemzők és a „Vidus-csoport” szerint is mára szinte már hagyományossá vált Magyarországon a szervezett bűnözői csoportok azon törekvése, hogy politikai és gazdasági érdekérvényesítő pozíciókat szerezzenek, illetve befolyásuk alá vonják a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveit. Ez azt jelenti, hogy beláthatatlan következményekkel járhat a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításának túlzott központosítása.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
