Az amerikai gazdaság kényes külső finanszírozási helyzetére hívja fel a figyelmet a Moody’s nemzetközi hitelminősítő legújabb elemzése, amely közli, hogy a külföldi befektetők kezében lévő amerikai államkötvények értéke elérte a 2200 milliárd dollárt (420 ezer milliárd forint). A hatalmas közadósság 45 százaléka Japán és Kína birtokában van 637 milliárd, illetve 346 milliárd dollár értékben. A Moody’s szerint egyelőre nem valószínű, hogy a két ország elkezdene szabadulni a kötvényektől, mert ezzel recesszióba döntenék legjobb fogyasztójuk gazdaságát.
AZ USA eladósodásának hátterében az áll, hogy az amerikai gazdaság jóval többet fogyaszt, mint amennyit megtermel, ezzel szemben a kínai gazdaságban ennek a folyamatnak pontosan az ellenkezője játszódik le – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor. Az egyetemi tanár szerint ennek hátterében a (túl)fogyasztói civilizáció családjai és az ősi talapzaton álló, takarékos kínai családi üzemek eltérő típusa áll. Bogár szerint az elkövetkezendő évtizedben fokozatosan Kína kezébe kerül a legtöbb amerikai kötvény. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével nemrég aláírt megállapodással eközben Kína tovább épít egy befolyása alatt álló szabadkereskedelmi övezetet, amely 2015-re a leghatalmasabb lehet a világon – 1,8 milliárd fővel és 14 millió négyzetkilométernyi területtel –, így erős riválisa lehet az USA-nak és az EU-nak.
A fülöp-szigeteki Cebu szigetén a múlt héten megrendezett ASEAN-csúcsértekezleten megszületett szerződés szerint Kína felszabadítja szolgáltatóiparának nagy részét az ASEAN tíz tagállamának (Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam) lehetséges befektetői előtt. A szövetség és Kína kötelékeinek szorosabbra fonása már másfél évvel ezelőtt megtörtént, amikor több mint hétezer terméket érintő vámcsökkentésről írtak alá hasonló megállapodást.
Óriási előrelépést jelent, hogy a mostani csúcstalálkozón részt vett Japán, India, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is – ezek az országok már 2005-től a kelet-ázsiai csúcstalálkozók (EAS) keretében is támogatják a szabadkereskedelmi övezet kialakításának tervét.
Kilencezermilliárd dolláros szabadkereskedelmi régió jöhet létre az Ázsiai Unió létrehozásával – mondta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő ügyvezetője, aki szerint a régiók közötti munkamegosztás felismerése és hasznosítása az integráció fő mozgatórugója. Minden gazdasági csoportosulásnak szüksége van a másikra – fogalmazott Duronelly, aki kiemelte, hogy a globalizációban Kína számára az ASEAN-együttműködés összességében az egymást gazdasági szempontból kiegészítő államokkal történik.
Kína egyre inkább felismeri, hogy erősítenie kell pozícióit Amerikával és az EU-val szemben, ugyanis külkereskedelmi forgalmának negyven százalékát bonyolítja le velük, vagyis erősen függ tőlük – véli Tokaji Zsolt Kína-szakértő, aki szerint a függés kiegyensúlyozására vásárol USA-államkötvényeket és keres szövetségeseket az ázsiai nagyhatalom. Tokaji szerint az ASEAN országait már régóta kívülről befolyásoló Kína elemi érdeke, hogy a globalizáció versenyében ne egyedüli szereplőként, hanem saját irányítása alatt álló tömbben vehessen részt. A Financial Times elemzése külön kitér a formálódó japán–kínai gazdasági kapcsolatokra, történelmi lépésnek nevezve a kínai miniszterelnök Japánba történő, áprilisban esedékes látogatását.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
