Gergényi, hol a parancs?

Máig sem tudni, készült-e írásbeli határozat arról, hogy a Kossuth tér műveleti terület, amennyiben pedig hatósági határozat tartalmazza a főkapitányi döntést, az mikori keletű, s mi az indoka. E hét hétfőjén kerestük meg először Jármy Tibor szóvivőt – majd kedden ismét érdeklődtünk –: miként juthatunk hozzá Gergényi Péter intézkedésének teljes szövegéhez. A szóvivő azt mondta, a döntés megszületett, indoka pedig az, hogy a személy- és objektumvédelem csak így oldható meg a Parlament előtt. Jármy Tibor vélekedése szerint ennyi elegendő ahhoz, hogy tájékoztatási kötelezettségüket teljesítsék. Hozzátette azonban, ha lehetővé válik, megismerhetjük a határozatot. Ezután írásban kerestük meg a rendőrséget. A BRFK szintén írásban azt válaszolta: jogászaik, szakértőik vizsgálják megkeresésünket, s amennyiben annak teljesítésére mód van, megismerhetővé teszik az intézkedést. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kérdésünkre elmondta: a főkapitányság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján köteles kiadni a főkapitányi intézkedés teljes szövegét. A határozat ugyanis több alkotmányos jogot is érint, azt tehát bárki megismerheti.

A Kossuth tér úszótelek

A Kossuth teret jelenleg kettős kordon veszi körül. Az egyik a magas fémállványzat, a rácsok erdeje, a másik pedig a rendőrség munkatársaiból álló személyes védelem. Érdekesség, hogy főként a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) járőrei cirkálnak a környéken, noha ez a szervezet nem a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hanem az ORFK alárendeltségébe tartozik. Nyilván kiemelt feladatról van szó.
A Kossuth tér különben úgynevezett úszótelek. Mint Bakos Emil, az Országgyűlés hivatalának gazdasági főigazgatója elmondta: az Országház – az alatta lévő telekkel és az építményt körülvevő hatvan centiméteres sávval együtt – az állam tulajdona. A tér tulajdoni lapján pedig a fővárosi önkormányzat van gazdaként feltüntetve. Bár mindkét esetben köztulajdonról van szó, a közjog itt a jelek szerint az elmúlt időkben két szék közt a pad alá esett. Részint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, másfelől az őt pártfogoló szabad demokrata Demszky Gábor főpolgármester intézkedései nyomán. Ők ketten nyilvánvalóan egyazon elképzelés kivitelezői, előmozdítói ebben az ügyben.
A Kossuth téren Gergényi intézkedése óta tüntetni nem lehet. A demonstrálni szándékozókkal azt közlik: mivel a tér műveleti terület, a rendőrségnek nincs hatásköre, hogy elbírálja – tudomásul vegye, vagy megtiltsa – az ide tervezett politikai rendezvényeket. Van azonban a főkapitányi döntésnek egy másik súlyos következménye is. Mégpedig az, hogy a gyülekezni nem kívánó egyszemélyi állampolgár nem élhet az alkotmányban garantált szabad helyváltoztatás jogával. Nem sétálhat át a Kossuth téren, holott a jobbágyság eltörlése óta nem vagyunk röghöz kötve. Így, aki csak gyönyörködni szeretne a tér és az Országház látványában, mert például számára a Duna-parti palota a demokratikus jogállam szimbóluma, most odébbállhat. A zárlat lehetetlenné teszi az azonosulást a parlamentáris demokrácia szabadságeszményével.

A főkapitány azonosítója

Jogállamban ugyanakkor a gyülekezés és a helyváltoztatás szabadsága és minden szabadság mellé belép a képbe a harmadik alkotmányos alapjog: a jogorvoslat lehetősége. Gyülekezési ügyekben a hatáskör hiányát közlő rendőrségi határozat megtámadható a bíróságon. Ilyen eljárások vannak is, de eredményről még nem tudunk. A helyváltoztatás szabadságának megsértését ugyancsak a bíróságon róhatnánk fel a rendőrségnek. Ehhez azonban meg kellene támadnunk – de először is kézhez kellene kapnunk – Gergényi Péter határozatát, amely a teret műveleti területté nyilvánította. Bízunk benne, hogy a főkapitány kitűzi saját azonosító jelvényét: eljuttatja hozzánk remélhetően írásban is rögzített, indoklással ellátott, szabályos határozatát, amelyben a teret műveleti területté minősítette. Mivel a döntés elvben tízmillió állampolgár jogát, jogos érdekét, sőt alkotmányos alapjogait érinti, az intézkedésnek valójában a rendőrség honlapján lenne a helye. Mindenki ügyfél ugyanis ebben az ügyben.
A magyar jogrendszerben csak a honvédelmi törvény ismeri a műveleti terület fogalmát és azon hadműveleti területet ért: hadban álló felek felvonulási területét. A csatateret. A rendelkezés így szól: „A műveleti terület az a földterület és a felette lévő légtér, ahol a szemben álló felek konkrét fegyveres cselekményei megvalósulnak, vagy ennek veszélye fennáll, illetve a szemben álló felek fegyveres összetűzése miatt veszélyeztetett terület.”
A honvédelmi törvény azonban nem vonatkozik a rendőrségre. A BRFK által emlegetett rendőrségi törvény időszakosan teszi lehetővé, hogy a rendőrség adott területet vagy útvonalat lezárjon, ha a védett személyek és objektumok biztonsága másképp nem garantálható. Ám ez konkrét ténybeli indok nélkül nem rendelhető el és nem is tartható fenn korlátlan ideig. A védett személyek közül például csak az Országgyűlés elnöke és a kormányfő tartózkodik huzamosan a Parlamentben, az államfő, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem. Szili Katalin mint a T. Ház működése révén elsősorban érintett, védett méltóság már kétszer kérte a zárlat feloldását, de azt sem a BRFK, sem a rendészeti tárca nem tartotta lehetségesnek. Bakos Emil főigazgató szerint mindkét helyről elutasító választ kaptak.

Gyurcsány biztonságérzete

Vélhetően az ötödik védett személy, a kormányfő biztonsága, biztonságérzete teszi szükségessé a kordont a Parlament körül. Ő az, aki – a balatonőszödi beszéd tanúsága szerint – arra számított, hogy a tüntetők egyszer majd hazamennek, mert megunják, hogy a Parlament előtt demonstráljanak. Nem unták meg. Az október 23-i állami ünnepség kapóra jött a hazugság ellen tiltakozók eltávolításához, sőt távoltartásához. Ekkor ugyanis 56 állam képviselője érkezett Budapestre. Az államfő az ünnep előestéjén hiába kérte az igazságügy-minisztert: úgy oldja meg a vendégek védelmét, hogy a téren demonstrálók ellen ne kelljen hatósági erőszakot alkalmazni. Kiüríttetése után a Kossuth tér műveleti terület lett, és – a rendőrség közlése szerint – a szükséges ideig az is marad.
Ám mindez nem volt elég. Úszótelekről lévén szó, nemcsak az állami rendfenntartók vezetője hozott korlátozó döntést, hanem a szomszéd tulajdonos, a helyhatóság is. Október 27-én a fővárosi önkormányzat rendeletet fogadott el, s abban a saját engedélyéhez kötötte színpadok, dobogók, hangosító berendezések elhelyezését a politikai rendezvények helyszínein. Az immár műveleti területnek minősülő Kossuth térről emellett kitiltotta a traktorokat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint ez alkotmánysértő. A gyülekezésnek mint a véleménynyilvánítás kollektív módjának ugyanis szükségszerű elemei a megnyilatkozások továbbítását segítő kellékek. Amikor pedig a véleményközlés nem szavakban, hanem szimbólumok – mondjuk járművek – felvonultatásával történik, akkor ezeket senki sem tilthatja ki a demonstráció helyszínéről. A helyhatóság bizonyosan nem. Azzal ugyanis meghiúsítaná a szabadságjog gyakorlását. Az önkormányzat rendelete emellett a jogszabályok rangsorában mélyen a parlamenti képviselők kétharmados többsége által megalkotott gyülekezési törvény alatt foglal helyet. A jogvédő szervezet érvelése szerint az önkormányzat egyszerűen nincs feljogosítva, hogy a gyülekezés ügyében bárminemű rendelkezést hozzon. A TASZ kérte: az Alkotmánybíróság semmisítse meg a fővárosi önkormányzat rendeletének kifogásolt paragrafusait.
Rácsok, rendőrök, tilalmak az Országház körül. Orvosolhatók-e valaha a jogállam súlyos sérelmei?

Leltár. Az őszi budapesti tüntetések nyomán – tavaly szeptember 21. és november 3. között – a bíróságok a kényszerintézkedésekről különbözőképpen határoztak. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerület Bíróság, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság összesen 149 ember előzetes letartóztatását rendelte el. Hat gyanúsított házi őrizetbe került, 9 esetben lakhelyelhagyási tilalmat írt elő a bíró. További 15 alkalommal elutasította az ügyészség letartóztatási indítványát. A Fővárosi Bíróság a fellebbezések nyomán a 149 letartóztatásból 115-öt megszüntetett: 84 embert szabadlábra helyezett, a többi esetben házi őrizetet és lakhelyelhagyási tilalmat írt elő. Az első fokon elrendelt házi őrizetet és lakhelyelhagyási tilalmat egy-egy esetben tartotta fenn. Újabb három rendőrt gyanúsított meg az ügyészség a szeptemberi és októberi budapesti zavargásokkal összefüggésben – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-t; így már kilencre emelkedett a meggyanúsított rendőrök száma. Morvai Attila hozzátette: valamennyi rendőrt hivatali eljárásban elkövetett bántalmazással gyanúsította meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség, ugyanakkor közülük néhányat könnyű, illetve súlyos testi sértéssel is meggyanúsítottak.