Erőművet építenek Polgáron, ahol a beruházók tervei szerint évente 18,5 ezer tonna gumiabroncs-hulladékot kívánnak elégetni. A környezetvédők úgy látják: mivel az építtetők környezeti hatástanulmány elkészítése nélkül kaptak engedélyt a nyolcmilliárd forintos beruházásra, feltételezhető, hogy drasztikus szennyező hatások érik majd a környéket. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) az ügyészséghez fordult, és kérte az engedélyezési eljárás törvényességi felülvizsgálatát. Az építkezés azonban gőzerővel folyik, sőt államilag támogatott hitelt is felvehettek a beruházók a munkához. Ez azért is furcsa, mert az építtető cégek egyike az a TechCon Kft., amelynek korábban már meggyűlt a baja az állami környezetvédelmi hatóságokkal. A társaságot – bár többször fellebbezett, és bíróságon támadta meg a felügyelőségek döntéseit – első fokon elmarasztalták a gumiabroncsok hasznosításában elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt.
Mint Bőhm András, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség szóvivője megkeresésünkre elismerte: a TechCon Kft. ügyében a helyileg illetékes felügyelőség és a főfelügyelőség is szabott ki bírságot és kötelezést. A felügyelőségi határozattal kapcsolatban azonban bírósági döntés született, miszerint új eljárást kell lefolytatni. Az első fokon meghozott főfelügyelőségi határozat pedig jelenleg másodfokú eljárásban van a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál.
A TechCon Kft. tehát úgy kaphatott engedélyt egy gumiégetéssel is foglalkozó erőmű felépítésére, hogy az építkezéshez kedvezményes hiteleket nyújtottak, miközben a társaság ellen eljárást folytatnak a környezetvédelmi hatóságok. A felügyelőség ugyanakkor még csak környezeti hatástanulmányt sem kért a társaságtól egy égetőmű felépítéséhez, mert azt hasznosító üzemnek tekintették.
Szuhi Attila, a Humusz munkatársa úgy tudja, az üzem kapacitását az első engedélyezési kérelem idején papíron napi 49,5 tonnára csökkentették, mivel a hatásvizsgálat csak napi 50 tonna hasznosításánál kötelező.
2005-ben azonban a cég új befektetővel és új technológiával a háta mögött ismét jelentkezett a környezetvédelmi felügyelőségen és arra hivatkozott, hogy a hulladék gumiabroncsból energiát állít elő, így a létesítmény, amely hulladékot éget, valójában nem hulladékártalmatlanító, hanem -hasznosító üzem, és így nem hatásvizsgálat-köteles. A felügyelőség a magyarázatot elfogadta, és nem írta elő a hatásvizsgálat elkészítését, holott a vonatkozó jogszabály szerint a hulladékot égetéssel ártalmatlanító létesítmény esetén ennek elkészítése kötelező. Az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága ráadásul nemrég úgy döntött, hogy a hulladék égetése nem sorolható át a hasznosítás kategóriába.
Az erőművet felépítő cég elvileg többszörösen jól járhat, hiszen a hasznosítási díjakon keresztül és a minősített megújuló energia értékesítése révén is államilag támogatott termelővé válik.
A kérdés már csak az, hogy az erőművet építő társaság honnan vesz majd évente 18,5 ezer tonnányi gumiabroncsot, ami a befektetés megtérüléséhez és a megfelelő haszonhoz szükséges. Évente ugyanis információink szerint mintegy 35-40 ezer tonna használhatatlan gumiabroncs gyűlik össze Magyarországon, de ebből tízezer a lakosságnál marad, 20-22 ezret pedig olyan társaságok gyűjtenek be, amelyek anyagában hasznosítják a hulladékot. Két-háromezer tonnát ugyanakkor rendszeresen összegyűjtenek ukrán és román vállalkozók, és kiviszik az országból. Hozzávetőlegesen tehát ötezer tonnányi magyarországi gumiabroncsot lehetne a polgári erőműben elégetni, de ezt a mennyiséget a cementgyárak is igényelhetik majd. Így nem kizárt, hogy gumihulladékot kell majd importálnia a vállalkozásnak.
A polgári erőműről az üvegházhatású gázok kibocsátására kapott engedélyéből kiderül, hogy az üzem egy egyszerű rostélytüzelésű kazánt kíván használni majd, de hogy ez mekkora szennyezést okoz a levegőben, arról saját magának kell éves jelentést készítenie a hatóságok felé. A hulladékok, és így a gumihulladékok égetése során azonban nemcsak a levegőbe kerülhetnek káros anyagok, hanem az emberi egészségre is veszélyes vegyületek is keletkeznek, illetve a hátramaradó salak és hamu is környezeti kockázatot jelent.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
