Azután, hogy lapunk január 9-én írásban kérte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), bocsássa rendelkezésünkre a Kossuth teret műveleti területté nyilvánító Gergényi-határozatokat, továbbá a lapunknak nyilatkozó Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is azok nyilvánosságra hozását sürgette, kedd este a rendőrség honlapjára felkerültek a régóta várt iratok. Az ombudsman üdvözölte az intézkedések nyilvánosságra hozatalát, hiszen azokat egy közfeladatot ellátó szerv hozta, így közérdekűnek minősülnek.
Az első, október 23-án kelt dokumentumban az áll: Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány aznap hajnali 2 óra 35 perctől a „szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24-e” éjfélig „biztonsági műveleti területté” nyilvánította az Országház előtti teret. Az indoklás szerint az „október 23-i ünnepi rendezvények idején kialakult, közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások megelőzése érdekében a védett személyek és az Országház mint az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmény biztonságának megőrzése szükséges”. A második, november 22-én kelt Gergényi-intézkedésben már az szerepel: november 25-től „a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásának időtartamáig” maradjon műveleti terület a tér. Az indoklás kiegészül azzal: „rendes parlamenti ülésszakon belül kiemelten fontos az Országgyűlés mint népképviseleti szerv zavartalan működésének biztosítása”, illetve hogy a Parlamenthez közeli Aulich utcában 17 és 22 óra között zajló tüntetések tovább fokozzák a biztonsági kockázatot, sőt az egyik demonstráción bejelentették, élőlánccal vennék körbe az Országházat.
Meg szerettük volna tudni a rendőrségtől, hogy ennek szellemében december 15., vagyis a rendes parlamenti ülésszak vége óta miért nem engedték vissza a térre az alkotmányban biztosított gyülekezési jogukkal élni kívánó tüntetőket, de a BRFK sajtóosztályától nem kaptunk választ. Az intézkedések további érdekessége, hogy a keltezés évét és hónapját géppel, viszont a napot mindkét iraton utólag, kézzel írták rá.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője lapunknak elmondta: aggályos, hogy a rendőrség egy létesítmény biztonságának megőrzésére hivatkozva gyakorlatilag határidő nélkül lezárva tarthatja a Kossuth teret. Rámutatott, a rendőri intézkedések (legyen szó bilincselésről vagy akár létesítménybiztosításról) zsinórmértéke minden esetben az arányosság. Azonban Gergényi Péter „létesítménybiztosítási intézkedésének” indoklásából nem derül ki, hogy miért volt arányos és szükséges a teljes Kossuth tér lezárása, nem tudni, mi az a pluszérv, ami miatt október 23. előtt nem, utána viszont szükség volt erre a lépésre. Schiffer András szerint akkor talán érthető lett volna a rendőrség akciója, ha valamilyen nemzetbiztonsági kockázatra derül fény, de erre Gergényi intézkedésében nincs utalás. A TASZ ügyvivője kiemelte, ha a gyülekezés veszélyezteti a népképviseleti szerv működését, mint ahogy arra a budapesti főkapitány hivatkozik, akkor a rendőrségnek törvényes lehetősége van a tüntetés megtiltására, de egy teret határidő nélkül lezárni roppant aggályos. – Az a baj, hogy a rendőrség meglehetősen hektikusan kezeli a jogállami normákat – fűzte hozzá Schiffer.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
