A titkos adatgyűjtés szabályait a Bács-Kiskun Megyei Bíróság büntetőkollégiuma támadta meg az Alkotmánybíróságon. Az Országgyűlés 2003-ban, a Medgyessy-kormány idején úgy módosította a rendőrségi törvényt és a büntetőeljárásról szóló jogszabályt, hogy az új paragrafusok alapján a rendőrséget számos ügycsoportban titkos adatgyűjtésre hatalmazta fel. A rendőrség nemcsak az öt évnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények gyanúja esetén élhet ezzel a lehetőséggel, hanem akkor is, ha a határokon átnyúló jogsértést tapasztal, vagy kiskorúak sérelmére elkövetett bűntettet jelentettek a hatóságnál. Mód van a rejtett megfigyelésre a sorozatban, a fegyveresen elkövethető, illetve a kábítószerrel, a pénz- és az értékpapír-forgalmazással összefüggő ügyekben is. A bűncselekmények hét kategóriájában végezhet a rendőrség titkos adatgyűjtést, telefonlehallgatást, olvashatja el az érintettek leveleit, kutathatja át távollétükben a lakásukat. A titkosszolgálati módszerekre ráadásul olyankor is mód van, amikor a bűncselekményt még nem követték el, hanem azt csak tervezik, előkészítették. A megyei bíróság büntetőkollégiuma úgy véli: a rendőrséget ilyen széles jogkör nem illetheti meg, mert az alkotmány megfogalmazása szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Több szakértő már a parlamenti vita idején felvetette: hasonló szabályozás rendőrállami viszonyok között képzelhető el.
Folytatják az alkotmánybírák a Gyurcsány-csomag vizsgálatát is. A személyi jövedelemadóból levonható kedvezmények eltörlését elemzik. Várhatóan már ma aláírják a határozatot arról, alkotmányos-e a takarékbetétek húszszázalékos kamatadója, valamint az élet- és a nyugdíjbiztosítást terhelő adó. Úgy tudjuk, az Alkotmánybíróság a jövő héten megkezdi a Fidesz és a KDNP népszavazási kérdéseinek vizsgálatát.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
