Várhatóan nem lesz a korábbi üléséhez hasonlóan egységes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely ma ismét dönt a jegybanki alapkamat mértékéről. A Reuters hírügynökség és a távirati iroda által megszólaltatott hazai és külföldi elemzők többsége úgy véli, a jegybank ezúttal nem kényszerül az alapkamat további emelésére, ám egyesek szerint az alacsony infláció védelme miatt a testület erős nyomás alatt lesz.
A meglódult infláció gyors elvonulásában bízó elemzői kör az idei második fél évre jósolja a kamatcsökkentés kezdetét, míg a pesszimistábbak szerint márciusban, amikor már világosabban lehet látni az infláció és a béremelések fejleményeit, még tovább emelkedik az alapkamat. A mai vitát valószínűsíti az is, hogy az MNB múlt pénteken tartott inflációs konferenciáján egymástól eltérően nyilatkoztak a monetáris tanács egyes tagjai. Oblath Gábor és Csáki Csaba nem tartotta szükségesnek a szigorítást, bár Csáki nem zárta ki, hogy később mégis szükségessé válhat a kamatszint emelése. Adamecz Péter, az MNB alelnöke ugyanakkor közölte, hogy összegyűlt már annyi tényező, amennyi indokolttá teszi a nyolc százalékon álló ráta emelését. Eközben Surányi György korábbi jegybankelnök a Népszabadság hét végi számában élesen kritizálta az utóbbi években megvalósult költségvetési és jövedelempolitikát. Surányi szerint 2001 és 2006 között súlyosan hibás, felelőtlen s az ország érdekeivel rövid, közép- és hosszú távon mélységesen ellentétes gazdaságpolitika folyt. Ez a megállapítás az MNB volt elnöke szerint különösen igaz az államháztartási és a költségvetési politikára. Surányi a költségvetés helyzetének „orbitális romlására” is felhívta a figyelmet, emlékeztetve, hogy az államháztartás rendbetétele most rendkívüli erőfeszítéseket, sokszor súlyos egyéni, családi áldozatokat igényel, s a folyamat egyik keserves kísérője az infláció újbóli felpörgése.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség: Sorozatosan tűnnek el a gyerekek ebből az otthonból
