Elsősorban Magyarországot és Lengyelországot említette meg a NATO-ban gyatrán teljesítők között szerdán a Financial Timesban Liam Fox vezető tory képviselő, aki nemrég hazánkban is járt, és olyan országok közé sorolta Magyarországot, amelyek „beléptek a NATO-ba, zsebre vágták a biztonsági garanciákat, majd csökkentették védelmi kiadásaikat”. Ebből a szempontból valóban jelentős lemaradást produkált az előző ciklustól kezdve a Magyar Köztársaság. Az Orbán-kormány ugyanis évente fokozatosan növelte volna a védelmi büdzsé részesedését a nemzeti össztermékből (GDP), de ez a folyamat az első Gyurcsány-kormány idején megtorpant, és minden eddiginél mélyebbre süllyedt a katonai fejlesztésekre költhető források mértéke. Ez eredményezte azt, hogy a honvédelmi költségvetés jelenleg alig haladja meg a GDP egy százalékát, miközben hazánk ennek a dupláját, két százalékot ígért erre a célra a NATO elvárásainak megfelelően erre az évre.
Szekeres Imre a Magyar Televízió reggeli műsorában elmondta, nem találkozott a brit ellenzéki képviselővel, amikor az néhány héttel ezelőtt Magyarországon járt, de a politikus javaslatát a NATO-tagságunk felfüggesztéséről felháborítónak tartja, mert „nem lehet játszani Magyarország hírnevével.”
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője ugyanakkor szerdán kissé ellentmondásos nyilatkozatot tett ezzel kapcsolatban. Miközben állította, hogy a NATO főtitkára tavaly novemberi látogatásakor messzemenőkig elégedett volt Magyarország teljesítményével a nemzetközi missziókban való részvételünk miatt, azt is kénytelen volt elismerni, hogy Jaap de Hoop Scheffer nem volt elégedett azzal az aránnyal, amit Magyarország a GDP-hez viszonyítva honvédelmi kiadásokra fordít. Az is kétségtelen azonban, hogy a „romlás” nem a jelenlegi honvédelmi miniszter idején kezdődött. A védelmi költségek drasztikus csökkentését, a honvédség leépítését még Juhász Ferenc tárcavezetése idején kezdték el.
Juhász viszont a lemondása után a hírek szerint az MSZP-n belül Szekeres egyik legnagyobb ellenfele lehet, s őt tartják az elnöki posztra is pályázó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szövetségesének. Juhász ma már az ügyvezető alelnöki posztra aspirál, vagyis a párt második embere kíván lenni, miközben a honvédelmi miniszter pártbéli posztját, az elnökhelyettesi pozíciót az alapszabály módosításával egyszerűen megszüntetnék a szocialistáknál. Elemzők szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szekeres egy „süllyedő hajót kell hogy kormányozzon a megszorítások tengerében”, miközben a „hajó megfúrói” egyre magasabbra kerülnek az MSZP ranglétráján.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszterként egyébként 2004-ben egy Gyurcsány Ferenc társaságában eltöltött brüsszeli látogatáson Jaap de Hoop Scheffer előtt is elismerte, hogy már Medgyessy Péter jelezte a védelmi források csökkentését, ami be is következett 2005-ben. Mint arról beszámoltunk, a hazai honvédelmi fejlesztési programokból időarányosan szinte semmi sem valósulhatott meg abban az esztendőben, mert a Draskovics-csomag eredményeként a szaktárca költségvetését közel százmilliárd forinttal megkurtították. Juhász ugyanakkor nemegyszer beperelte lapunkat, mert megírtuk, hogy nem teljesítjük a NATO elvárásait, és ezért a főtitkár bírálta hazánkat. A volt miniszter helyreigazítást követelt azért a lapunkban megjelent, később beigazolódott információért is, amelyben arra utaltunk, a magyar szárazföldi zászlóaljak az elmúlt ciklusban nem tudták teljesíteni tökéletesen a NATO-követelményeket.
Az igazság ettől függetlenül az, hogy a mélypont a honvédelmi reform menetében a 2005-ös esztendő volt, amikor a honvédelmi költségvetés leginkább arra volt elég, hogy fenntartsák a hadsereg működőképességét. A NATO-nak ígért haditechnikai fejlesztéseket viszont a tárca kénytelen volt átütemezni, le kellett mondani a harci helikopterek korszerűsítéséről, későbbre kellett halasztani a tüzérségi eszközök beszerzését és a szállítóhelikopterek modernizálását, valamint kikerült az elképzelések közül a BTR–80-as harci járművek teljes felújítása is. Folytatódott a leépítés a személyi állományban is, ami Szekeres minisztersége alatt sem fejeződött be. Háttérintézményeket vontak össze vagy szüntettek meg, miközben eltörölték az önálló parancsnokságokat, és a haderő vezetését Székesfehérvárra telepítették egy összhaderőnemi parancsnokságba.
Megfigyelők. Szlovákok, bolgárok és horvátok megfigyelőként csatlakoznak a Magyarország által vezetett tartományi újjáépítési csoporthoz Afganisztánban – közölte Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A magyar katonák januári váltásával 2-5 fős szlovák, bolgár és horvát csoportok is kiutaznak Baglánba, hogy tájékozódjanak az újjáépítési csoport vezetéséről. Tapasztalataik alapján országaik el tudják dönteni, vállalnak-e újjáépítési csoportok vezetését Afganisztánban. Szekeres azt kérte a kormánytól, hogy január 31-ig határozzák meg a Magyarország által Afganisztánban beindítandó civil programok körét. Mint mondta, ezekre 2007-ben 500 millió forintos keret áll rendelkezésre. Az egészségügyi tárca már elkészült a terveivel, amelyek orvosi rendelők létrehozását, illetve az egészségügyi ellátás megszervezését tartalmazzák – tette hozzá a miniszter.
A honvédelmi miniszter a köztévében beszámolt arról, hogy a szakújságírókon kívül Fábry Sándor humorista is vele utazik Irakba. Meghívták Friderikusz Sándort is, aki azonban nem tudta vállalni a részvételt egyéb elfoglaltságai miatt. Szekeres Imre szavai szerint ugyan kockázati tényező, hogy Fábry Sándor tévéműsorában nem feltétlen dicséri a kormány munkáját, de hangsúlyozta, a műsorvezető szuverén módon fog véleményt alkotni a katonákról.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
