Tartható-e a tőzsdei növekedés?

Marc Faber közgazdász, a Marc Faber Ltd. alapítója nyilatkozata szerint az idén komoly korrekció alakulhat ki az emelkedő tőkepiacokon. A kiigazítás alatt Faber azt érti, hogy gyengülések, sőt esetleg a tőzsdei krachokhoz hasonló beesések is történhetnek 2007-ben.

Marc Faber közgazdász megkongatta a vészharangot. Tette azt arra alapozva, hogy még az év elején olyan elemzéssel rukkolhat ki a közvélemény színe elé, amely az idei év tőkepiaci folyamatait hivatott megjósolni. Ahány szakértő, annyi vélemény, ahány érdek, anynyi ellenérdek fűződik a tőzsdei szakértésekhez. Marc Faber, a hongkongi Marc Faber Ltd. alapító atyja arról híres, hogy 1997-ben megjósolta a „nagy beeséseket”, 2001-ben azt mondta ügyfeleinek, vegyenek aranyat, mert annak ára komoly dráguláson mehet át. Az arany ára a jóslat óta megduplázódott, de érdekes, hogy Marc Faber azt nem mondta, hogy a Nasdaq Composite árfolyama milyen magas szintre fog emelkedni.
Faber ezúttal azt jósolta, hogy mivel magasan vannak a tőzsdei árak, ki kell szállni a részvénybefektetésekből. Arra alapozta véleményét, hogy szinte valamennyi területen csúcson vannak az árak, a részvényektől kezdve az árupapírokon át az ingatlanig és a műkincsekig – írta az Index internetes portál. A közgazdász azt ajánlja a befektetőknek, hogy kerüljék el a legnagyobb fejlődő piacok alapjait. Már öt éve, hogy a fejlődő piacokba fektető befektetési alapok verik a fejlett piaci konstrukciókat. A következő hónapokban azonban visszaesés is lehet. „Óvatosan vásárolnék orosz, kínai és indiai részvényeket” – nyilatkozta. Az orosz RTS Index 75 százalékot nőtt tavaly, a kínai Hang Seng China Enterprise Index 94 százalékot, az indiai Sensex Index megnégyszereződött az utóbbi három évben. Tavaly elemzők attól tartottak, hogy megismétlődhetnek a 2000. évi események. A kilencvenes évek végén egyes piaci alapok hasonlóan magas hozamokat értek el, majd nagyobb visszaesés következett.
Említettük, a múlt évben is megkongatták a vészharangot azok az elemzők, akik attól tartottak, hogy a 2000-ben tapasztalt nagy visszaesések következhetnek be. Akkor az volt a probléma, hogy jelentős hozamemelkedések történtek, majd beestek a piacok, amit a befektetők gyors haszonrealizálása váltott ki. Ormos Mihály, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese, a pénzügyek tanszék docense szerint a kisbefektetők egyik lehetséges taktikája az, ha követik a tőzsdegurut, akkor vesznek és adnak el, amikor ő mondja. A követő stratégia mégsem jó, mert a kisbefektetőknél az adásvételekhez kapcsolódó tranzakciós költségek elviszik az extra hozamot, másrészt ők már későn vesznek, későn adnak el. A két hatás együttes eredőjeként a kisbefektetők átlag alatt teljesítenek. Kiemelte: „Ennek ellenére a jelenség létezik. Ha valaki, egy nagyon okos ember, akinek sokan hisznek, azt mondja, hogy esni fognak az árak, vagy egyszerűen elad, akkor amiatt, hogy nagyon sokan hisznek neki, függetlenül a belső értéktől, függetlenül a fundamentumtól, az árak emelkedni vagy esni fognak.”