Távol az egyezség

A kormánypártokat is megosztották azok a kétharmados parlamenti többséget igénylő törvénymódosítási elképzelések, amelyeket a Magyar Honvédség elengedhetetlen átalakítására, korszerűsítésére hivatkozva kívánnak benyújtani az Országgyűlés tavaszi ülésszakán.

2007. 01. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nem mutatták be a katonai és a polgári titkosszolgálatok összevonásáról szóló kormányjavaslatot, de az eddig kiszivárgott tervek a szocialisták és a Fidesz berkeiben is nagy vitákat váltottak ki – értesült lapunk. Valószínűsíthető, hogy megosztja a parlamenti pártokat az a javaslat is, amely a katonai ügyészség összevonását célozza meg a Legfőbb Ügyészséggel, és a honvédség tízéves fejlesztésének terve is eredményezhet nézeteltéréseket. Információink szerint az MSZP nemzetbiztonsági munkacsoportja és maga Szekeres Imre honvédelmi miniszter sem támogatja azt a készülő kormányjavaslatot, hogy a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal a kancellária irányítása alatt egyesüljön a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, de a Fideszen belül is két platform alakult ki a kérdés megítélésében. Az ellenzéknél is megfogalmazódtak ugyanis olyan vélemények, hogy meg kell tartani a katonai titkosszolgálatok önállóságát, de vannak, akik bizonyos garanciák mellett támogatni tudják majd a szolgálatok funkcionális összevonását. Így nyilatkozott például a Magyar Nemzetnek Kövér László (Fidesz) volt titokminiszter.
Vita alakulhat ki a katonai ügyészség és a Legfőbb Ügyészség tervezett összevonásának ügyében is a pártoknál, de ezt a javaslatot könnyebben átverheti a kormány a parlamenten. Az előterjesztést a honvédelmi miniszter is támogatja, mert ezzel megtakaríthat költségeket a Honvédelmi Minisztérium. Szakértők szerint viszont aggodalomra adhat okot, ha nem tisztázzák a katonai ügyészek új jogállását és anyagi lehetőségeit.
Keleti György, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke szerint a javaslat elfogadható, ha a katonai ügyészek jogállásában és a nekik juttatott forrásokban is megállapodás születik majd a kormány és a legfőbb ügyész között. Erre szerinte garancia lehet, hogy a legfőbb ügyésznek tavaly éppen a volt katonai főügyészt, Kovács Tamást választották meg.
Simicskó István, a KDNP alelnöke és szakpolitikusa szerint azonban a katonai főügyész kinevezése éppen azt bizonyítja, hogy a katonai ügyészség az eddigi szervezeti formában is kiválóan működött. A kereszténydemokraták tehát csak akkor támogatják a vádhatóságok összevonását, ha megfelelő választ kapnak a kormány előterjesztésében arra, hogy erre miért van szükség. Akkor viszont nem támogatható a javaslat, ha költségmegtakarítás címén elbocsátják a katonai ügyészek nagy részét – tette hozzá a képviselő. A honvédség hosszú távú fejlesztéséről eddig két ötpárti egyeztetést tartottak a parlament szakpolitikusai, de ez az egyeztetés egyelőre jelentősebb sajtóvisszhang nélkül zajlik, hiszen információink szerint sokáig azon folyt a vita, hogy kormány javaslata minden eddiginél általánosabb megfogalmazásokat tartalmaz. Jellemző, hogy még az „országvédelem” kifejezés is csak az ellenzék javaslatára került be a tervezetbe a Magyar Honvédség feladatai közé, holott elvben a hadsereg hosszú távú fejlesztéséről szólt a tárgyalás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.