Még nem mutatták be a katonai és a polgári titkosszolgálatok összevonásáról szóló kormányjavaslatot, de az eddig kiszivárgott tervek a szocialisták és a Fidesz berkeiben is nagy vitákat váltottak ki – értesült lapunk. Valószínűsíthető, hogy megosztja a parlamenti pártokat az a javaslat is, amely a katonai ügyészség összevonását célozza meg a Legfőbb Ügyészséggel, és a honvédség tízéves fejlesztésének terve is eredményezhet nézeteltéréseket. Információink szerint az MSZP nemzetbiztonsági munkacsoportja és maga Szekeres Imre honvédelmi miniszter sem támogatja azt a készülő kormányjavaslatot, hogy a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal a kancellária irányítása alatt egyesüljön a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, de a Fideszen belül is két platform alakult ki a kérdés megítélésében. Az ellenzéknél is megfogalmazódtak ugyanis olyan vélemények, hogy meg kell tartani a katonai titkosszolgálatok önállóságát, de vannak, akik bizonyos garanciák mellett támogatni tudják majd a szolgálatok funkcionális összevonását. Így nyilatkozott például a Magyar Nemzetnek Kövér László (Fidesz) volt titokminiszter.
Vita alakulhat ki a katonai ügyészség és a Legfőbb Ügyészség tervezett összevonásának ügyében is a pártoknál, de ezt a javaslatot könnyebben átverheti a kormány a parlamenten. Az előterjesztést a honvédelmi miniszter is támogatja, mert ezzel megtakaríthat költségeket a Honvédelmi Minisztérium. Szakértők szerint viszont aggodalomra adhat okot, ha nem tisztázzák a katonai ügyészek új jogállását és anyagi lehetőségeit.
Keleti György, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke szerint a javaslat elfogadható, ha a katonai ügyészek jogállásában és a nekik juttatott forrásokban is megállapodás születik majd a kormány és a legfőbb ügyész között. Erre szerinte garancia lehet, hogy a legfőbb ügyésznek tavaly éppen a volt katonai főügyészt, Kovács Tamást választották meg.
Simicskó István, a KDNP alelnöke és szakpolitikusa szerint azonban a katonai főügyész kinevezése éppen azt bizonyítja, hogy a katonai ügyészség az eddigi szervezeti formában is kiválóan működött. A kereszténydemokraták tehát csak akkor támogatják a vádhatóságok összevonását, ha megfelelő választ kapnak a kormány előterjesztésében arra, hogy erre miért van szükség. Akkor viszont nem támogatható a javaslat, ha költségmegtakarítás címén elbocsátják a katonai ügyészek nagy részét – tette hozzá a képviselő. A honvédség hosszú távú fejlesztéséről eddig két ötpárti egyeztetést tartottak a parlament szakpolitikusai, de ez az egyeztetés egyelőre jelentősebb sajtóvisszhang nélkül zajlik, hiszen információink szerint sokáig azon folyt a vita, hogy kormány javaslata minden eddiginél általánosabb megfogalmazásokat tartalmaz. Jellemző, hogy még az „országvédelem” kifejezés is csak az ellenzék javaslatára került be a tervezetbe a Magyar Honvédség feladatai közé, holott elvben a hadsereg hosszú távú fejlesztéséről szólt a tárgyalás.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját