Tolár helyett euró

Pénteken volt az utolsó nap Szlovéniában, amikor a bankok tolárban végezték ügyleteiket. Az egyetlen szlovén fizetőeszköz, a tolár rövidke, 15 éves történelme ezzel gyakorlatilag véget ért, hogy átadja a helyét az eurónak. Újévtől ugyanis a volt jugoszláv tagköztársaság – elsőnek a 2004. május elsején csatlakozott országok közül – az euróövezet tagja lett.

A szlovének örülnek a pénzcserének, de kicsit bosszankodnak is, mert mint ilyenkor lenni szokott, az euróhoz alkalmazkodó árak módosításakor végül mindig a vásárló húzza a rövidebbet. A szükséges korrekciókat még tolárban megtették, a karácsonyi és szilveszteri bevásárlásokat már a cserére kész nemzeti valutában végezhették el a szlovének. A bankok is felkészültek. Hivatalosan január 3-tól a rendes belföldi pénzforgalmat csak euróban intézik, az újévi ünnepek alatt, január elsején és másodikán több mint félszáz ügyeletes bankfiók tartott, illetve tart nyitva, amelyek csak a pénzátváltást végzik, s apróra váltják a nagyobb címletű euróbankjegyeket. Egy euróért 239,64 tolárt kell adni. Eurót felvenni készpénzben a bankból – legfeljebb 200-at – azonban csak abban az esetben lehet, ha éppen nem működik az automata. Az automata pedig csak tíz- és húszeurósokat ad ki.
Ha Magyarország már most csatlakozhatna az euróövezethez, polgárai ugyanolyan arányban válthatnák pénzüket euróra, mint a szlovénok. A két valuta ugyanis hozzávetőlegesen ugyanannyit ér euróban. Száz forintért csaknem 0,4 eurót, száz tolárért pedig kicsit több mint 0,4 eurót fizetnek.
Az Európai Bizottság már napokkal ezelőtt leszögezhette, hogy Szlovénia – az eurózóna tizenharmadik tagja – sikeresen felkészült az európai monetáris csoportosulás közös pénzének fogadására. A teendőket idejében elvégezte. A bankoktól kezdve a kiskereskedelmi szektoron át a fogyasztóig mindenki készen várja a pénzcserét. A kommerciális bankok és a kereskedők megkapták a bankjegyeket és a fémpénzeket, mintegy 2,3 milliárd euró összegben.
Mindez azonban már csak technika, előzőleg a szlovén gazdaságnak eleget kellett tenni az eurózónához való csatlakozás alapvető – igen szigorú – feltételeinek. Az évi infláció nem lehetett nagyobb két százaléknál, amennyit az Európai Központi Bank előírt, a költségvetési hiány pedig nem nagyobb a megvalósított bruttó nemzeti össztermék három százalékánál. Ezek teljesítésével, stabil gazdaságpolitikájával ötszázalékos gazdaságnövekedéssel, csökkenő munkanélküliséggel Szlovénia megközelítette az uniós átlagot.
A szlovén miniszterelnök nem csak gazdasági sikerként könyveli el az euró bevezetését. Hiszen ezzel, mint mondta, országa felzárkózott az EU legfejlettebb államaihoz, s már készül az EU-elnökségre. A kormányfő a polgároknak ígéretet tett arra, hogy nem lesznek áremelkedések. A ljubljanai kormány miniszterei elutasítják a mostanság megjelent kommentárokat, hogy az euró bevezetése kihatással lesz az infláció növekedésére. Ez más csatlakozó országok esetében sem következett be, nyugtatják a közvéleményt.